Alice Munro kapta a Nobel-díjat

ÖSSZEFOGLALÓ

Peter Englund, az akadémia titkára a kortárs novella mestereként méltatta a 82 éves írónőt, akit régóta a díj várományosaként emlegettek.

Munro novellaszerzőként ismert, ám sokak szerint annyi mélységet, bölcsességet és precizitást visz írásaiba, mint a regényírók többsége egész életművébe. Az emberi lélek mélyreható, de megbocsátó krónikásaként tartják számon.

Írásaiból gyakran világlik ki a különbség a konzervatív kisvárosi közegben töltött gyerekkora és az 1960-as évek társadalmi forradalma hatására megváltozott élete között. A hatvanas évek meghatározók voltak az életében, egy régebbi interjújában azt mondta, csodálatos időszakként élte meg. „Mivel 1931-ben születtem, már érett voltam, de nem túl öreg” – fogalmazott az író, akinek első kötete 1968-ban jelent meg.

Sikeres film készült egyik novellájából

A Szeret, nem szeret kötetében megjelent Oda-vissza című novellájából forgatták Julie Christie főszereplésével a nagy sikert aratott Egyre távolabb című drámát. Ez egy Alzheimer-kórban szenvedő idős nőről szól, aki negyvenéves házasság után elfelejti a férjét, és beleszeret egy másik férfiba. A filmet a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában Oscar-díjra jelölték 2008-ban.

Alice Munro az első kanadai író Saul Bellow óta, aki Nobel-díjat kap. Bellow azonban inkább számított amerikainak, ugyanis kilencéves korától az Egyesült Államokban élt. A díjat 1976-ban vehette át.

Munro számos díj birtokosa: egyebek közt elnyerte a kanadai könyvkritikusok díját, 2009-ben pedig a Nemzetközi Man Booker Díjat. Idén nyáron azonban bejelentette, hogy valószínűleg felhagy az írással. „Nem mintha nem szeretnék írni, de azt hiszem, olyan fázisba értem, amikor az ember elkezd kicsit másként gondolkodni az életről. És ha valaki az én koromban jár, talán nem kíván annyira egyedül lenni, mint amennyire az egy író számára szükséges” – fogalmazott.

Nem érték el, üzenetet hagytak neki

„Tudtam, hogy esélyesként emlegetnek, de soha nem gondoltam volna, hogy megkapom a díjat” – nyilatkozott az írónő.

Peter Englund elmondta, nem tudta időben elérni Munrót, ezért üzenetet hagyott neki rögzítőjén. Az írónőt a lánya ébresztette a jó hírrel, amelyet aztán szerkesztője, Douglas Gibson is megosztott vele. Munro a szerkesztő által nyilvánosságra hozott közleményben úgy fogalmazott, hogy rendkívül megtisztelő számára a díj, amely reményei szerint a kanadaiakat is nagy örömmel tölti el, és még inkább felhívja a figyelmet a kanadai irodalomra.

Hozzátette, tavasszal elhunyt második férje bizonyára nagyon örült volna, volt férje és három gyereke mindenesetre rendkívül boldog.

Magyarul megjelent művei

Munro művei magyarul is elérhetők, az utóbbi években a Park Kiadó gondozásában látott napvilágot az Egy jóravaló nő szerelme, az Asszonyok, lányok élete, a Szeret, nem szeret, a Csend, vétkek, szenvedély, valamint a Mennyi boldogság! című novelláskötete.

„Első kanadai díjátadóján azt mondták róla, hogy ő egy háziasszony, aki mellékesen novellákat is ír. Az út, amit bejárt az unatkozó háziasszonytól a 2013-as Nobel-díjig, mutatja az emancipáció, a feminizmus létjogosultságát a kultúrában. Az angol nyelvterület legjobb novellistájaként jegyzik. Ma már Joyce-hoz és Csehovhoz hasonlítják műveit. Updike a halála előtt méltó utódjának nevezte az írónőt” – mondta Tönkő Vera, az író életműsorozatának magyar szerkesztője.

Érdekességek

A díj 112 éves történetében ez az első alkalom, hogy a testület olyan szerzőt ismer el, aki nem írt mást, csak novellát.

Alice Munro a díj 27. kitüntetettje, aki angol nyelven ír.

Munro a 13. Nobel-díjas írónő, legutóbb, 2009-ben Herta Müller kapta a díjat.