Aki átélt egy évszázadot

JUHÁSZ KATALIN

Fejtő 97 éves volt, amikor Földes Anita először becsöngetett hozzá, majd két éven keresztül hetente többször is találkoztak. „Elképesztő kapcsolati hálója volt. Már a Nyugat korszakában ismert mindenkit, a barátai ’56-ban fontos szerepet játszottak, Franciaországban komoly szaktekintélynek számított. Élete végéig nyitott és érdeklődő maradt, öt nyelven olvasta a napilapokat, és leginkább az szórakoztatta, hogy minél több embert összekössön egymással, mert tudta, hogy a különböző érvek találkozásából új gondolatok születhetnek” – meséli Földes Anita.

Fejtő politikatudományi könyvei a francia egyetemeken tananyagul szolgálnak. Több mint ötven könyvet és tízezer cikket írt.

A húszas évek végétől a harmincas évek végéig szinte csak irodalommal foglalkozott. József Attilával és ifj. Ignotusszal megalapította a Szép Szó című irodalmi lapot, és ő írta az első pozitív kritikát József Attiláról, akivel közeli barátok lettek. „Fejtő ösztönzésére születtek A Dunánál és a Hazám című versek, és közös zuglói sétáik nyomán írta József Attila az Eszméletet” – meséli Földes Anita, aki könyvének első részében rengeteg történetet, irodalmi anekdotát oszt meg az olvasókkal.

„1938-ban egy cikkben a kormány németbarát politikáját bírálta, és megtudta, hogy ezért beperelték. A Horthy-rendszerben már ült börtönben, ezért inkább elhagyta az országot. Párizsba menekült, ahol már voltak barátai, mivel rendszeresen írt kritikákat francia szerzők műveiről. Jean-Paul Sartre egyik novelláját ő fordította magyarra, ez volt egyébként az első idegen nyelven megjelent Sartre-szöveg. Nem tervezte, hogy élete végéig nyugaton marad, ám ahogyan a fasizmus, úgy a kommunista diktatúra sem volt ínyére. Harminc éven keresztül a francia állami hírügynökség újságírója, az Agence France-Presse munkatársa, majd vezető politikai elemzője volt. Ismerte a francia és a nemzetközi politikai élet vezéralakjait, egyetemen oktatott, Jacques Chirac, a későbbi államfő is tanítványa volt, és élete végéig Mesternek szólította Fejtőt, sőt elnökként is fordult hozzá tanácsokért, csakúgy, mint Francois Mitterand. Fejtő ismerte Pompidou-t és kapcsolatban volt De Gaulle-lal is. De még az olasz miniszterelnök is elment hozzá” – mondja Földes Anita, hozzátéve, hogy a rendszerváltás után az összes magyarországi párt képviselői felkeresték Fejtőt, hogy tanácsaival segítse őket. A politikusi pálya azonban sosem érdekelte, inkább a politika filozófiája és összefüggései foglalkoztatták.

Magyarországi barátainak köszönhetően első kézből kapott információkat az 1956-os forradalomról. Ő volt az, aki leleplezte a Rajk-per koncepciózusságát, ráadásul Rajk osztálytársa volt, és a feleségét, a fiát is ismerte. De ismerte a Nagy Imre köréhez tartozó értelmiségieket is. „A Szovjetunió által megszállt országok osztályának vezetőjeként dolgozott az AFP-nél, egy állami hírügynökség teljes gépezetének összes híre összefutott az asztalán. Az amerikai és a jugoszláv titkosszolgálat is segítette őt információkkal. Az általam megkérdezett francia szakértők szerint ő rendelkezett a legtöbb információval a magyar forradalomról a forradalom idején” – meséli Földes Anita. Fejtő könyvben foglalta össze az 56-os eseményeket, amelyhez barátja, Albert Camus írt előszót.

Az Átéltem egy évszázadot című kötet öt évig készült. Nemcsak egy sokoldalú és bölcs ember életpályáját ismerhetjük meg belőle, hanem a huszadik század legfontosabb politikai döntéseinek hátterét, illetve Kelet-Európa „fejlődéstörténetét” is, Trianontól 2008-ig, sőt tovább. Fejtő ugyanis, ismerve a politikai mechanizmusokat, halála előtt, 99 évesen még megjósolta a 2010-es magyarországi választások eredményét, és azt is, hogy mi történik ezután. „Abból, hogy kik veszik körül az adott politikust, milyenek a motivációi és milyen erőviszonyok között kell döntenie, Fejtő meg tudta fejteni a következő lépést. Például, amikor Gyurcsány Ferenc azon gondolkodott, hogyan lehetne biztosítani az ország többpólusú gázellátását, és úgy vélte, hogy nem csak az EU-s gázvezetékekre kellene bízni magunkat. Ezért tárgyalt Putyinnal. Fejtő ekkor azt mondta nekem, meglásd, Orbán Viktor hirtelen jóban lesz George Bush-sal, aki ellenzi az oroszokkal való üzletelést. Én nem hittem neki, hiszen Orbán Amerika-ellenes politikát folytatott 2006–2007-ben. És láss csodát, két nap múlva már tényleg Bush-sal tárgyalt, és megegyeztek abban, hogy Gyurcsány a putyini útra lépett, és ez mekkora gaztett. Fejtő 2008 márciusában már arról beszélt nekem, hogy vajon, miután Orbán Viktor hatalomra kerül – ami számára már akkor nem volt kérdés – a Horthy-rendszert hozza-e vissza. Vagyis a magyarok felsőbbrendűségét hangoztatja, és az elcsatolt területeken élő magyarság fölött valamilyen módon diszponálni szeretne. Mert ha így lesz, akkor a környező országokkal feszült lesz a viszonyunk, a NATO-n és az EU-n kívülre kerülhetünk, szövetségesek nélkül maradunk. Most, 2014-ben egyre több jel mutat arra, hogy Fejtőnek igaza lesz...”