A lakosság egy része hisz az orosz jólétben

A DenníkN portál által ismertetett felmérés egy nagyobb kutatás része, mely az álhírekre és azok közép-európai lecsapódására összpontosít. A közvélemény-kutatást a cseh, szlovák és lengyel régiót követő Central European Digital Media Observatory (CEDMO) rendelte meg az Ipsos ügynökségtől. A felmérés megállapításai szerint a kormánypárti és az ellenzéki szimpatizánsok között komoly különbségek vannak az oroszokkal, ukránokkal, de akár a vakcinák hatásával foglalkozó álhírek megítélésében. A híreszteléseknek leginkább két radikális jobboldali párt, az SNS és a Republika szimpatizánsai hajlandóak hitelt adni. A kormánypárti és az ellenzéki szavazók a legtöbb vizsgált álhír kapcsán másként viselkedtek - a Smer, SNS, illetve a Republika szimpatizánsai oroszpártibb, vakcina- és ukránellenes álláspontokat fogalmaztak meg. Egy, a déli régiókat érintő témát azonban a politikai árkok dacára hasonlóan ítéltek meg: a magyarországi bevásárlóturizmus jelenségét.

A koalíciós és ellenzéki szavazók nagyban eltérően válaszoltak egy Oroszországot érintő kérdésre. „Mennyire tartja hihetőnek az állítást: a nyugati média és a kormányok megtévesztik a nyilvánosságot, miszerint Oroszországban nyomor van és a szankciók működnek. Ennek az ellenkezője igaz, Oroszországban jólét van” – tették fel a kérdést a kutatás során. Hogy pontosan mit lehet érteni jólét alatt, azt a kutatás kérdése nem érintette és valószínű, hogy a válaszadók is a maguk szájíze szerint értelmezték a fogalmat.

Az eredmények szerint a lakosság egészének 31 százaléka gondolja úgy, hogy az orosz jólét valóságos, a média és a politikusok pedig félrevezetik a nyilvánosságot. A Smer-választók 46,5, az SNS-szavazók 45, a Republika-szimpatizánsok 41 százaléka azonosult a félrevezetés gondolatával. A Hlas-választók 24 százaléka és a KDH-szavazók 20 százaléka a középmezőnybe tartozik, a Progresszív Szlovákia szavazóinak csak 10 százaléka gondolkodik hasonlóképp. Érdekesség, hogy a felmérés tanúsága szerint a Magyar Szövetség választói inkább közelebb állnak a középutas pártokhoz: ugyanis csak 23 százalékuk tartja többé-kevésbé hihetőnek az elméletet. 

A felmérés egyik kérdése arra vonatkozott, hogy vajon az Európai Unió kínai mintára tervezi-e a közösségi kreditrendszer bevezetését, ami egy autoritatív intézkedés – lehetővé teszi az állampolgárok osztályozását, magasabb- és alacsonyabbrendű kategóriákba sorolását. Mindössze a válaszadók 22,5 százaléka gondolta azt, hogy az Uniónak van hasonló kezdeményezése, köztük kiemelkedően magas arányban az SNS-választók 43 százaléka, a Republika-szimpatizánsok 38 százaléka, illetve a Smer-szavazók 33 százaléka. Ilyen terve egyébként az Európai Uniónak nincsen és kimondottan tiltja a hasonló kategorizálást.

Egy másik álhír, amelynek valós megítélését a felmérésben vizsgáltak, a kötelező oltásokra és ezzel összhangban a megbetegedések gyakoriságának emelkedése közti összefüggésre vonatkozott. Ugyanakkor már a kérdés is tartalmazott egy félrevezető információt – a kérdés szerint 27 kötelező oltáson kell átesnie a gyermekeknek 18 éves korukig, a valóságban tíz oltást kapnak. Az oltások és a betegségek számának megugrása közti kapcsolatban az SNS-választók 45 százaléka, a Republikára voksolók 41 százaléka hisz.

A kutatásban kérdeztek a csehországi Vrbětice lőszerraktárának felrobbantásáról – a 2014-es tragédia kapcsán orosz ügynököket vádoltak meg a hatóságok a cseh rendőrség évekig vizsgálta az esetet. A megkérdezettek több, mint harminc százaléka vélekedett úgy, hogy Csehországnak nincsenek közvetlen bizonyítékai az oroszok hibáztatására. Az SNS-választók 60, a Republika-szavazók 41, a Smer-szimpatizánsok 48,5 százaléka helyezkedett erre az álláspontra.

Előkerült a kutatásban az úgynevezett 482-es élelmiszerkóddal jelölt élelmiszerek ügye, melyeket Ukrajnában gyártanak – egyes elméletek szerint ezek az élelmiszerek károsak az egészségre, miközben a valóságban meg kell felelniük az uniós élelmiszerbiztonsági követelményeknek. Az ukrajnai élelmiszerek minőségével kapcsolatban a gyakorlatban egy alkalommal merültek fel bizonyított kétségek: a tavalyi év során, mikor kiderült, hogy a gabonában található növényvédő szerek határértéke túllépi a megengedett kereteket. A 482-es kóddal ellátott termékek veszélyességéről a lakosság 23,6 százaléka van meggyőződve, köztük a Smer-szavazók 40, az SNS-szimpatizánsok 42 százalékával.

A pártok közti szakadék egyedül a magyarországi bevásárlóturizmus kapcsán nem jelentkezett. A felmérésben rákérdeztek, érzékelik-e, hogy Szlovákiába egyre több magyar jár bevásárolni, miközben a múltban többször is változot a bevásárlóturizmus iránya – a lakosság többsége negatívan válaszolt.