Alacsony támogatottságot mért az SNS-nek – Danko kirúgatná az igazgatót

Danko azon kapta fel a vizet, hogy az intézmény által megjelentetett felmérések már sorozatban másodszor jelentettek meg egy olyan kimutatást, melyben az SNS támogatottsága mélyen elmarad az öt százalékos parlamenti küszöbtől. A Statisztikai Hivatal alá tartozó Infostat által februárban publikált kutatás 3,1 százalékos támogatottságot mért a pártnak, egy hónappal később pedig mindössze 1,8 százalékos volt a nemzetiek népszerűsége. 

Danko szerint mindez csak arra jó, hogy megpróbálják szétverni a frakcióját és a személyes felelősség levonását is követeli, egy interjúban egyenesen kijelentette, hogy a hivatal vezetője „feldughatja magának” a felmérés eredményeit. 

Az intézményt ugyanakkor Peter Pellegrini államfő megvédte és nincs jele annak sem, hogy a Smer bármiféle módon felelősségre akarná vonni a hivatalt, amelyet egy kipróbált kádere vezet. Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter a nap folyamán kifejezetten cáfolta, hogy erre a lépésre készülnének – miközben Danko meg sem jelent a koalíciós tanács ülésén.

Intézet átalakítva

A kormánykoalíció 2023-ban, nem sokkal a hivatalba lépése után foglalkozott a Statisztikai Hivatalt érintő kérdésekkel. A koalíció nyugtalanítónak tartotta, hogy az intézmény vezetőjének kinevezése nem a kormány, hanem a köztársasági elnök (abban az időben még Zuzana Čaputová) hatáskörébe tartozik, így rövid úton megváltoztatták az erről szóló törvényt.

Egy rövidített eljárásban elfogadott törvénykiegészítést követően – kicsit az RTVS átrendezésének mintájára – új státusza lett az intézmény elnökének, így az előző kormány politikai kinevezettjének számító, eredetileg 2027-ig szóló megbízatással rendelkező Peter Peťko távozott. Peťko egyébként nem szakemberként került a tisztségbe 2022-ben, korábban a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) menedzsmentjében ténykedett. A helyére érkezett a Smer volt parlamenti képviselője, Martin Nemky. A tisztviselőnek szintén nincs sok köze a szakmához – a Smer nyitra megyei alapszervezeteiben és a város önkormányzatánál ténykedett nem túl láthatóan, 2023-ban mindössze 1897 preferenciaszavazattal jutott a parlamentbe.

A régi-új felmérések

Bár az ellenzék a kezdetektől fogva kritizálta Nemky kinevezését a hivatal élére és azt vizionálta, hogy az intézmény adatközlési gyakorlata politikailag motiválttá válik, az elmúlt egy évben ennek nem mutatkoztak jelei – a hivatalban elsősorban szakemberek dolgoztak, a középvezetők és felsővezetők szintjén pedig nem történt nagyobb tisztogatás. Az intézmény alelnöki tiszségébe a nyáron például nem külsős, hanem Ľudmila Ivančíková került, aki huzamosabb ideje az intézménynél dolgozott.

A 2025-ös évben ugyanakkor a hivatal bevezetett egy újdonságot: ismét mérni kezdte a politikai pártok támogatottságát, ezzel bevonult arra a piacra, ahonnan tizenhat éve távozott. Korábban ugyanis a hivatal alá tartozó Közvélemény-kutató Intézet (ÚVVM) rendszeresen megjelentetett saját felméréseket – meg nem erősített híresztelések szerint 2009-ben az intézet megszüntetésére azért került sor, mert kimutatták a Smer csökkenő támogatottságát és nem is akarták azt elfedni.

Egy új országos, kiemelt témát vizsgáló felmérés módszertanának megalkotása időigényes feladat, a piacon pedig több szereplő ténykedik. Rendszeresen jelentet meg felméréseket a Focus és az AKO közvélemény-kutató ügynökség, a rendszerint a Denník N napilap megrendelésére dolgozó Ipsos, a TA3 hírtelevízióval együttműködő SANEP és a SME exkluzív statisztikáit szolgáltató NMS. A kormánykoalíció azonban úgy gondolta, a Statisztikai Hivatal kapacitásait kihasználva érdemes elsődleges forrásokhoz jutni a választói véleményekről.

Bár Danko elfogultsággal vádolta a hivatalt és a módszertana nyilvánosságra hozatalát követelte, az SNS furcsa számai mögött sokkal inkább az állhat, hogy milyen módon vesz mintát és egészíti ki azokat az Infostat. Míg a legtöbb ügynökség online és telefonos mintákkal dolgozik, szembeötlő, hogy a Statisztikai Hivatal számai teljes egészében a személyes megkeresésekre építenek – így elképzelhető, hogy a választók egy részét nem is érik el a kérdezőbiztosok és torzítanak a felvett adatok.

Bajban a nemzetiek?

Andrej Danko megszólalásában van egyéb motiváció is a Statisztikai Hivatal hozzáértésének megkérdőjelezésén túl – a politikus veszélyesnek tartaná, ha a választók esélytelennek ítélnék meg az SNS-t és helyette a Smerre, vagy a radikális jobboldali Republikára szavaznának tömegesen. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzeti párt népszerűsége minden más intézet szerint is stabilan alacsony.

Az eredmények értelmezésénél eleve érdemes figyelembe venni a gyakran elhanyagolt hibahatár fogalmát: a pártok támogatottságát a felmérések zömében egy konkrét szám mellett egy intervallumban is megadják, azaz a tévedés lehetőségét fenntartva közlik, a mért adat szerint milyen két szélsőérték között mozog a párt eredménye. 

A Statisztikai Hivatal készségesen feltüntette a hibahatárt, az intézmény márciusban azt állította, hogy Danko pártjának a népszerűsége valahol 0,9 és 2,7 százalék között mozog.

 A 2,7 százalék pedig nagyon közel áll más felmérések alsó hibahatárához: az egyik legelismertebbnek számító intézet, a Focus februárban 3,9 százalékra (a hibahatár beszámítása után 2,3 és 5,1 százalék között) mérte a pártot, az AKO átlagosan 4,1 százalékra becsülte a párt támogatottságát. Mindkét szám azt mutatja, hogy az SNS parlamentbe jutásának a valószínűsége kicsi, ráadásul Danko pártja hosszú távon is egyre gyengébb eredményeket ér el.

Végül érdemes megemlíteni, hogy más pártok is érdekesen szerepelnek a felmérésben. Az SaS támogatottsága szintén gyengébb, mint a többi ügynökség esetében – februárban épp ezért Branislav Gröhling, a liberálisok pártelnöke háborodott fel az adatokon. A Szlovákia mozgalmat az Infostat szintén konzekvensen alulméri.