A tudományos vitákat a szakmának kell eldöntenie

Több szakember is kétségbe vonta, hogy Sandro Botticelli ifjúkori falfestményét találták meg az esztergomi királyi palotában – írta keddi számában a Magyar Hírlap.

Egy nappal azelőtt, hogy Hiller István kulturális miniszter a Római Magyar Akadémián bejelentette a hírt, Firenzében egy reneszánszkonferencián – ahol a szakma előtt ismertették a felfedezést – több szakember kétségbe vonta, hogy a neves művész festette a Mértékletességet.

„A konferencia közönsége udvarias tartózkodással, nem fanyalgással fogadta az előadást” – válaszolta a Magyar Hírlap kérdésére Marosi Ernő művészettörténész, aki ott volt Firenzében, s beszámolt a lapnak, hogy két külföldi kutató is kétségeit fejezte ki a szenzációs bejelentést követően.

A külföldön élő Boskovits Miklós firenzei professzor, az 1963-ban Magyarországon megjelent Botticelli-monográfia szerzője zárszavában azt említette meg, hogy véleménye szerint a Mértékletesség festője középszerű firenzei művész a 15. század legvégéről. Hozzátette: nem az a baj, hogy ez az előadás elhangzott, hogy a kérdés fölvetődött, hanem az, hogy politikai reprezentációra használnak fel valamit, ami tudományosan még nem tisztázott – írta a Magyar Hírlap.

A lap megemlítette azt is, hogy a római bejelentéskor Hiller István szólt arról is: a szakemberek körében föltehetőleg nagy vita várható.

A politikának biztosítania kell az esztergomi királyi palotában felfedezett, feltehetőleg Sandro Botticellitől származó falfestmény restaurálásának feltételeit – közölte a kulturális miniszter kedden az MTV Nap-kelte című műsorában. Hiller István szerint a tudományos vitákat a szakmának kell eldönteni, ezért nem kívánta kommentálni, hogy a Magyar Hírlap szerint több szakember is kétségbe vonta, hogy az alkotó Sandro Botticelli lenne. Elmondta, tudomása szerint a restaurátori munka még két évig tart.

„Természetes a vita, ütközzenek csak a vélemények” – mondta a miniszter, aki szerint a szakmai vita akár évekig is eltarthat. Ezek jó viták, „ez az országunknak remek dolog” – mondta Hiller István, aki örömét fejezte ki, hogy sikerült a közvélemény figyelmét az Esztergomban felfedezett képre irányítani.

Hiller István június 8-án Rómában jelentette be, hogy minden valószínűség szerint Sandro Botticelli eddig ismeretlen, az 1460-as évekből származó freskóját fedezték fel az esztergomi királyi palotában.

Mint mondta, megalapozott tudományos hipotézis támasztja alá a felfedezést, amely két magyar restaurátor, Wierdl Zsuzsanna és Prokopp Mária művészettörténészek évek óta tartó feltáró munkájának az eredménye.

Az esztergomi királyi palotában lévő, most Botticellinek tulajdonított falfestmény 1934-ben került elő, az akkori idők egyik legnevesebb olasz reneszánsz specialistája, a nemzetközi hírű Gerevich Tibor művészettörténész fedezte fel – mondta el Marosi Ernő művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Hozzátette, hogy Gerevich Tibor nem tulajdonította a művet Botticellinek, „ő tudta, hogy miért”. Marosi ismertetése szerint az bizonyos, hogy olasz festő művéről van szó. „Az egyik kérdés, hogy tekinthető-e Botticelli-műnek, a másik pedig az, hogy fontos-e számunkra: az utóbbi nem lehet kérdéses, tiltakozom, hogy csak az lehet fontos, amihez egy sztárnevet tudunk kapcsolni” – fogalmazott Marosi Ernő.