A Nobel-díjas nyomkereső

ÖSSZEFOGLALÓ

A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait.

Patrick Modiano 1945. július 30-án született Párizs külvárosában. Apja olasz zsidó üzletember volt, anyja belga származású színésznő. Volt egy fivére, Rudy, ő azonban 10 éves korában meghalt. Középiskolai tanulmányait a Lycée Henri-IV nevű intézményben, Párizs egyik legerősebb gimnáziumában végezte, geometriatanára Raymond Queneau író, a Zazie a metrón szerzője volt, aki döntő szerepet játszott abban, hogy író lett belőle. Első regénye 1968-ban jelent meg La place de l’étoile címmel, és nagy visszhangot keltett. 1982-ig testvére emlékének ajánlotta műveit.

Patrick Modiano munkáit tömörség és filozófiai mélység jellemzi. Múltról és jelenről, emlékezésről és feledésről, identitásról és bűnösségről szóló, mélyen emberi elbeszéléseivel számos olvasót szólított meg. Lakhelye, Párizs szinte az összes művében óriási szerepet kap. Családja történetéből és a német megszállás alatti eseményekből, valamint interjúkból, újságcikkekből is merít. Előfordul, hogy egy-egy szereplője több történetben is feltűnik, mint ahogy az is, hogy korábbi epizódokat jobban kibont későbbi műveiben. Gyerekkönyveket és filmforgatókönyveket is ír, Louis Malle rendezővel közösen játékfilmet készített Franciaország náci megszállásáról.

Magyarul eddig négy könyve jelent meg: a Sötét boltok utcája (1980, Magvető), az Augusztusi vasárnapok (1996, Elek és Társa Kiadó), a Dora Bruder (2006, Vince Kiadó) és a Kis Bizsu (Tarandus Kiadó 2014).

Sötét boltok utcája

Ezért a könyvéért kapta meg a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját. Egy háborús lidércnyomás példáján a lidércnyomások embertelenségét általánosítja, miközben azon tűnődik, vajon van-e az embernek múltja, illetve lehet-e jövője múlt nélkül. Minden „cicomáról” lemondva, szinte csak dokumentarista eszközökkel, a cselekményesség bevált patentjeit elutasítva teremt újféle feszültséget, képes szépirodalommá avatni utcaneveket és személyi kartotéklapok szövegeit is.

Augusztusi vasárnapok

Miért szöktünk el Sylviával a Marne partjáról, hogy azután Nizzában rejtőzködjünk? Sylvia valóban Villecourt felesége volt? És vajon honnan származik a gyémánt, amit Sylvia viselt? Mi volt a valódi oka a népszerű színész, Aimos halálának, akit állítólag egy eltévedt golyó ölt meg Párizs felszabadításakor? Miért érdeklődött annyira a lepusztult villában lakó, diplomáciai autón járó furcsa amerikai pár irántunk és a gyémánt iránt? A tönkrement Villecourt miért vetődött el Nizzába? Az egymásba bonyolódó talányok sora varázslatos szerelmes regénnyé kerekedik. Modiano ezért a kötetéért 1978-ban Goncourt-díjat kapott.

Dora Bruder

Ez az 1997-ben írt egzisztencialista mű Franciaországban kultuszregény. Az elbeszélő ráakad egy 1941-es újsághirdetésre: a szülők 15 éves eltűnt lányukat keresik. Az író a hirdetés nyomán kutatásba kezd. A regény szívszorító tényfeltárás, nyomozás az 1940-es évek Párizsában. A francia kollaboráció időszaka ez, a zsidóüldözés kezdete. Aki csak tud, rejtőzik, menekül. A hír azért különös, mert a kislány kétszer is megszökött egy katolikus internátus oltalmazó falai közül. Miért szökött meg Dora Bruder az iskolából, a szülői házból, és hol tartózkodott mintegy három hónapon át a náciktól megszállt Párizsban? Bár a titok titok marad, a regény végén előttünk áll Dora Bruder és szülei életútja egészen Auschwitzig. És előttünk áll a szerző önarcképe is, aki a múlt nyomainak kutatásával, nevek, időpontok, helyszínek, útvonalak, apró tények dokumentálásával megszállottan küzd a múlt vétkeivel kollaboráló feledés ellen.

A Kis Bizsu

Egy fiatal lány megpillant a párizsi metróban egy nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben igyekszik megválaszolni múltja nyitva maradt kérdéseit: Mi volt hazugság, és mi igaz? Az anyja valóban meghalt-e Marokkóban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig Párizsban élt, s csak a karrierje miatt hagyta el lányát? Ki volt az anyja tulajdonképpen, és kivé lett ő maga?

Modiano, a titkos favorit

Patrick Modiano az utóbbi napokban hirtelen lett népszerű a legnagyobb fogadóirodáknál, bár a kenyai Ngugi wa Thiong'o és a japán Murakami Haruki végig megőrizte vezető pozícióját. Modiano esélyei viszont mintegy ötszörösével javultak a Ladbrokes fogadóirodánál a múlt hét óta, amikor még több mint ötvenszeres szorzóval szerepelt a Nobel-díjra esélyes szerzők listáján. A világ legrégebbi – 1886-ban alapított – fogadóirodájánál a kenyai költő állt az első, a japán író a második helyen.

Az elmúlt években többször is előfordult, hogy a majdani győztes a „semmiből” bukkant elő, azaz váralanul lett esélyes a fogadóirodáknál. De arra is volt példa, hogy a szorzó hirtelen esése nem jelentett semmit. Ez történt tavaly Szvetlana Alekszijevics fehérorosz szerző esetében is, amikor a díjat végül mégsem ő kapta, hanem a kanadai Alice Munro. (MTI, juk)