Mit kell tudni a dopamincsapdáról?

A sorozatnézés, a mobil örökös nyomkodása, a rengeteg játék: ezeket a viselkedési formákat összefüggésbe hozták azzal, hogy dopamincsapdába kerültünk. De mit is jelent ez, és mi a dopamin szerepe a kényszeres viselkedésünkben? A kérdést az IFLScience járta körbe. A dopamint boldogsághormonnak is nevezik, az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki. A függőséggel is összefüggésbe hozható, és olyan kényszeres viselkedésekhez kötik, amelyek azonnali kielégülést nyújtanak számunkra. A telefon görgetése vagy játék a függőség egy formája?

Minden egyes alkalommal, amikor legörgetünk a mobilunkon vagy megnézünk egy részt a sorozatunkból, egy aprócska jutalomdopamint kapunk. Aztán még egyet. És még egyet. De ezt gyorsan követi a dopamin szintjének csökkenése. „Agyunk úgy kompenzál, hogy egyre lejjebb és lejjebb és lejjebb visz minket” – mondta dr. Anna Lembke pszichiáter, a Dopaminkorszak – Hogyan találjunk egyensúlyt a függőségekre épülő világban című könyv szerzője a The Guardiannek. Szóval tovább görgetünk, hogy tovább keressük a jutalomérzettel járó élményeket.

A dopamint először az 1970-es években hozták összefüggésbe a függőséggel. Ekkor kutatók megállapították, hogy patkányok kényszeresen elektromossággal stimulálják a dopaminnal kapcsolatos agyi területeket. A függőségre kezdetben csak a kábítószerrel való visszaélés kontextusában gondoltak. A dopamin szintje az agyban számos addiktív drog hatására megemelkedik, még azokra is, amelyek nem hatnak közvetlenül a dopaminerg rendszerre. A dopamin felszabadulása lehetővé teszi, hogy öntudatlanul megtanuljuk az asszociációt az adott kellemes élményhez vezető viselkedés és körülmények között. Az ismétlések során dopamin társul ezekhez a viselkedésekhez, megerősítve a drogkereső viselkedést, amely szokássá válik.

A függőséget csak a 2010-es években terjesztették ki arra, amit ma viselkedési függőségnek nevezünk. Ezekben a rendellenességekben a dopaminszint növekedése bizonyos viselkedéseket (például szerencsejáték, játék és vásárlás) is megerősít, így azok szokássá, sőt kényszeressé válnak.

A szociális ingerek, mint például a mosolygó arcok, az üzenetek, esetleg még a kedvelések és értesítések, szintén aktiválhatják dopaminerg rendszerünket. A dopamin és a közösségimédia-tartalmak passzív fogyasztása, valamint a kényszeres görgetés közötti kapcsolat nem bizonyított. Egereknél azonban megállapították, hogy a dopamin spontán módon megemelkedik bizonyos viselkedésminták során – és ezek a viselkedések ezután nagyobb valószínűséggel ismétlődtek meg újra és újra. Ez azt mutatja, hogya dopamin bármilyen kis viselkedést megerősíthet és szokássá tehet.

(hazipatika)