A megszerzett tudás minősége a fontos

Egyesek számára esetleg unalmasnak tűnhet, hogy az iskolai beiratkozások idején a sajtóban évről évre előkerül a tannyelvválasztás témája. Ne feledjük azonban: országosan még mindig 18% körüli, egyes járásokban még magasabb a szlovák iskolába járó magyar gyermekek aránya.

A szülőknek természetesen joguk van olyan óvodába, illetve olyan iskolába íratni a gyermeküket, amilyenbe jónak látják, nem lenne szabad azonban elfelejtkezniük arról, hogy döntésükkel nemcsak gyermekük, hanem unokáik és egész családjuk jövőjét befolyásolják. A tannyelvválasztást meghatározó tényezőkkel foglalkozó kutatásokból kiderült, hogy a gyermeküket szlovák iskolába írató magyar szülők nem aszerint döntenek, milyen egy-egy iskola színvonala, számukra az a fontos, hogy gyermekük jól megtanuljon szlovákul, így várhatóan könnyebben érvényesül a középiskolában, illetve az egyetemen, főiskolán, és jobb munkahelyet talál magának.

A megfelelő szintű szlováknyelv-tudás természetesen fontos, de lehet-e csak erre alapozni gyermekünk jövőjét? Hiszen ma már Szlovákia nem zárt ország, európai uniós állampolgárként lehetőségünk van más országban is tanulni és állást vállalni, s már most is sokan választják ezt az utat. A külföldi tanuláshoz és munkavállaláshoz pedig elsősorban megfelelő szakmai felkészültségre és idegennyelv-ismeretre van szükség, e tekintetben tehát az iskola színvonala a meghatározó. Az utóbbi években Szlovákia is bekapcsolódott a nemzetközi oktatási kutatásokba, így objektív képet kaphatunk arról, hol helyezkedik el a szlovákiai oktatási rendszer a nemzetközi mezőnyben. Az ún. PISA-felmérések e tekintetben nem túl hízelgő képet mutatnak, viszont számunkra van egy nagyon fontos eredményük: a szlovák és a magyar iskolába járó tanulók teljesítménye között nincs statisztikailag mérhető különbség, sőt a legutóbbi felmérés szerint az iskolai eredményesség szempontjából kiemelten fontos szövegértésben a magyar iskolák diákjai valamivel jobban teljesítettek, mint a szlovák iskolát látogató tanulók.

Amint említettük, a szülők elsősorban azért adják szlovák iskolába a gyermeküket, hogy jól megtanuljanak szlovákul (mondván: magyarul úgy is beszélnek). A gyermekek viszont olyan korban kerülnek szlovák tannyelvű iskolába, amikor még nem fejeződött be anyanyelvi fejlődésük. A továbbiakban az iskola a gyermek anyanyelvi kompetenciáját nem fejleszti, tehát az megreked egy adott szinten. Számos kutatás igazolja azonban: ha akkor iktatjuk be a második nyelv intenzív tanulását, amikor az első nyelvben a nyelvismeret még alacsony, ez károsítja az első nyelv későbbi fejlődését, ami viszont a másodnyelvben való haladást is korlátozza. Azaz nehezebben és lassabban alakul ki náluk az ún. kognitív nyelvi kompetencia, a másodnyelven való gondolkodás, a tanult tananyag megértésének a képessége.

Az viszont igaz, hogy a többségi nyelven való tanulás megkönnyíti a többségi közösségbe való integrálódást, annál is inkább, hiszen a fiatalok baráti és partnerkapcsolatai köztudottan elsősorban az iskolában alakulnak ki. A szlovák iskolába járó fiatalok tehát inkább szlovák házastársat választanak maguknak, így az ő családjuk nyelve elsősorban a szlovák lesz. A gyermeküket szlovák iskolába írató magyar szülők tehát a társadalmi érvényesülést megcélozva az identitás- és nyelvváltás útján indítják el gyermeküket. Számos nemzetközi kutatás és hazai tapasztalat is bizonyítja, hogy az ilyen esetekben már két generáción belül lezajlik a nyelvváltás: azaz a leszármazottak többségi nyelven lesznek egynyelvűek. Mindez számukra azt jelenti, hogy kétnyelvű kortársaikkal szemben kisebb munkaerő-piacon tudnak majd érvényesülni.