A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA

Minden túlzott kefélés árt a szövetnek. Rászáradt sarat és más piszkot előbb le kell kaparni, csak azután kefélni. Ha a ruha vagy kabát nagyon poros, előbb kívül-belül ki kell porolni, azután erős, kemény kefével keféljük, mert az hamarabb megtisztítja, míg a lágy kefe széjjeldörzsöli a szálakat, a port, piszkot pedig bedörzsöli a ruhába, ahelyett hogy eltávolítaná. Könnyű szövetruháknál többnyire elég, ha alaposan kirázzuk őket, legfeljebb a varrásoknál, szegélyeknél kell átkefélni.

Bársonyt: a visszáján könnyedén kiporolunk, azután vászonronggyal vagy bársonykefével, szál ellenében keféljük ki.

Selyemfélét: műselyemholmit csak kirázunk, azután lágy selyemronggyal töröljük végig. Csak a szegést kell átkefélni, mert ott nagyon sok por gyűlik meg.

Férfiruhákat nagyon gondosan kell kefélni, mert varrásaikban rengeteg por gyűlik össze, ami erősen hozzájárul a szegés, felhajtáskopásához, különösen a nadrág alján. Éppen ezért belülről is ki kell kefélni. A zsebeket is kifordítani, mert a meggyűlt por nemcsak koptat, hanem nagyszerűen vonzza a molyokat és más kártékony férgeket.

Kék szín eltüntetése

... a kézről, ami vagy anyagok házifestése után, vagy kékítőtől származik, eltüntethetünk, ha nedves kezünket kénfüstre tartjuk. Kénszalagot gyújtunk meg vagy darabka ként, de fejünket fordítsuk félre, mert a kénfüst erős köhögési ingert okoz.

Keményfa padló

Minél ritkábban mossuk fel. A piszok rendszerint csak a felületen van és túlságosan vastag beeresztő-rétegtől származik. A mindennapi kefélésnél is minél kevesebb viaszt használjunk, úgy könnyebb.

Keményítő

Finom fehérnemű keményítése: 4 csésze vizet 1 csésze jó rizskeményítővel hidegen simára keverünk. Fél csésze vizet egy evőkanál bóraxszal felfőzünk és folytonos keverés közben, forrón a keményítő közé vegyítjük, azután 1 evőkanál tiszta alkoholt és egy kávéskanál glicerint öntünk hozzá. Tartózkodjunk viasz, stearin vagy más hasonló anyagok hozzávegyítésétől, mert ezek a fehérneműt megsárgítják.

Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936

Kender, mint méheledel

Ha az elvetett kendert méhek táplálására szántuk, akkor csak júniusban vessük el, hogy virágzásuk augusztusra essék, mikor a méhek már kevés virágport lelnek.