A magyar filmes szakma elismerései

Budapest. A 39. Magyar Filmszemle életműdíjait Schubert Éva színművész, Hildebrand István operatőr és B. Müller Magda fotográfus kapja, míg a Magyar Mozgókép Mestere elismerést Gyulai Líviusz animációsfilm-készítő és Kósa Ferenc rendező vehetik át – közölte Hermann Krisztina, a Magyar Filmművészek Szövetségének ügy?vezető titkára. Az elismeréseket a rendezvény nyitóünnepségén, január 29-én adják át.

Schubert Éva érdemes művész 35 magyar filmben játszott, egyik legemlékezetesebb szerepe a Sza?bó Magda regényéből készült Abigél című tévéfilm tanárnőjének megformálása. B. Müller Magda fotóművész évtizedeken át a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) standfotósaként dolgozott, ebben a minőségében ő készített felvételeket például Huszárik Zoltán Szindbádjának forgatásáról is.

Hildebrand István Balázs Béla-díjas, Aranyszarvas-díjas operatőr. Nevéhez 34 nagyjátékfilm fűződik, olyan alkotások, mint a Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán.

Gyulai Líviusz filmrendező, grafikusművész, illusztrátor 1975 óta készít animációs filmeket, melyeknek forgatókönyveit, történeteit maga írja, zenéjét is maga választja. Nevéhez olyan filmek fűződnek, mint a Delfinia (1976), az Új lakók (1977), a Jómadarak (tévésorozat, 1979-80), a Tinti kalandjai (tévésorozat, 1987-1989), a Jónás (1996), vagy a Golyós mese (1998).

Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész az Objektív Stúdió egyik alapítója, 1988-tól 1992-ig Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője volt. Emlékezetes alkotásai közé tartozik A fény (rövidfilm), az Öngyilkosság (1967), az Ítélet (1970), a Nincs idő (1972), a Hószakadás (1975), a Küldetés (1977, dokumentumfilm Balczó András öttusázóról), A mérkőzés (1980), a Guernica (1982), Az utolsó szó jogán... (1976-87, kétrészes dokumentumfilm Béres József feltalálóról), A másik ember (1987), a Névtelenek (1990) és az Esti dal (1991).