A közösségi „bűn” és bűnhődés a 20. században

Tartalmában és küllemében egyaránt figyelemreméltó a Gömörország című, negyedévente megjelenő regionális folyóirat ötödik évfolyamának utolsó lapszáma. A címlapon Szabó Ottó festőművész képben és szóban vall arról, mit is jelent ma a hit. A lap ezúttal a Felvidék holokausztjait választotta vezértémájául, kiemelve az északi magyar géniusz létezését és a közösségi „bűn” és bűnhődés történelmi tényeit a 20. században.

A vezércikkben B. Kovács István, Radnóti Miklós emlékét a Nem tudhatom című versével megidézve a mindenkori népirtásokra, azok értelmetlenségére, brutalitására hívja fel az olvasó figyelmét, hangsúlyozva, hogy: „a szenvedés nem mennyiségi kategória és nem kisajátítható senki által és senki számára.” A Kossuth-díjas Tőzsér Árpád eddig soha nem elemzett összefüggésekre mutat rá írásában: az északi, közép-európai és felföldi géniusz mint irodalmi lehetőség megfogalmazását nyújtja, amely gondolat értelmezési és vitaalapjául Hamvas Béla Öt géniusz című műve szolgál. Németh Péter Mikola Madách Imre, az „északi géniusz” szülötte című írásában több, ma is aktuális kérdéskört megvizsgál a Madách-életmű tükrében. Magyar nyelven eddig publikálatlan tényeket ismertet Harmata Tibor 265 dobsinai német legyilkolásáról, melyről még a rendszerváltás után is csak keveset beszéltek. Filicky Pál és Kardos László megrendítő történésekről szóló írásukban a rozsnyói izraelita közösség emlékezetéről adnak számot. A zsidóság rimaszécsi történetéről Kovács Attila és Stubendek Gábor számolnak be érdekfeszítően. Bettes István Radnóti Miklós gömöri útjára emlékező, a költő naplójából is idéző írásművében rámutat a mártír költő itteni látogatásának irodalom- és kultúrtörténeti összefüggéseire. Sz. Haltenberger Kinga ezúttal Putra Ede munkásságáról ír. Kiemelkedően érdekes írás olvasható Gulyás Klára tollából Gulyás Pál, méltatlanul elfeledett költő rimaszombati tartózkodásának történetéről. A kettős állampolgárságról szóló balsikerű magyarországi népszavazásra reagálva a szerkesztők Tompa Mihály A gólyához című versét közlik. A Kiskapu a Parnasszusra rovat a tavalyi Pegazus-pályázat győztesének, a füleki Rácz Boglárkának három versét hozza. Gaál Lajos – a Gömör természeti öröksége című sorozat 16. darabjaként – a tornaljai Tengerszemről közöl érdekfeszítő írást. G. Kovács Gyula sorozata is folytatódik; most a gömöri protestáns gályarabokról szolgál számos új információval. Ebben a rovatban még Pierzchala József, Csáky Károly, Böszörményi István, Gaucsík István és Kapuvári István írásai olvashatók. A lap köszönti a Nívódíjas Szabó Ottó festőművészt is. Az Agóra rovat súlyos írásokkal jelentkezik a mostani lapszámban. A legfőbb téma a magyarországi népszavazás és annak kihatásai a kisebbségben élő magyarok további életére. (szisza)