A füleki csoportok ellopták a show-t

HORVÁTH GERGŐ

Csütörtök délután a komáromi VISZTA – Vidám Iparisták Színjátszó Társulata mutatkozott be. A Kiss Péntek József vezette csoport hazai terepen, az Ipari aulájában Shakespeare– Tom Stoppard–Viszta Hamlet-variációk című játékával lépett színpadra. Az előadás narrátora maga Shakespeare, aki gyakran már-már parodisztikus elemekkel lazította a dán királyfi drámáját. A színpadkép furcsa kettősséget mutatott, hiszen amíg a szereplők egy része parókákban és többé-kevésbé korhű jelmezekben, mondhatni, korhű díszletek előtt játszott, addig Hamlet meztelen felsőtestén csak egy vörös zakót, később pedig egy nadrágtartót viselt. Az előadást énekes betétek tarkították – néhol az volt az érzésünk, hogy beiktatásukat csak az egyébként kiváló hangú fiatal előadó jelenéte indokolta. A Hamlet-variációk háromszor, egyre rövidebben mesélte el a dán királyfi történetét, és az utolsó percekben pörgött fel igazán.

Abszurd a liftben

A losonci Kármán József Színház minden évben eredeti koncepcióval készül a Jókai Napokra, nem volt ez máshogy idén sem. A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő társulat Peter Cibula rendezésében Albín Medúz A reykjavíki lány című darabját mutatta be, egy liftben rekedt férfi abszurd történetét mesélte el. Az előadásban a valóság és képzelet határán táncolva alakulnak az események, eldöntetlenül hagyva, mi igaz abból, amit látunk, és mi nem. Sőt, igaz-e mindebből bármi is? Végül a meghajlás is elmaradt, mintha minden csak a néző tudatában zajlott volna le. Ahhoz azonban, hogy kritika nélkül elhiggyük, a színpadon látottak mind bennünk történtek, az előadás némileg nagyobb hangsúlyt fektethetett volna arra, hogy a nézőt személyében, létében szólítsa meg. Az alakításokra természetesen idén sem lehet panasz: Setényi Öcsi, Pünkösdi Mária, Csák Évi, Sándor Zsombor alakítása az előadással kapcsolatos minden fenntartásunk ellenére is erősebbé tudta tenni az összképet.

Vaginák és örömmesék

A füleki Édes Kettes az Eve Ensler Vagina Monológok című műve alapján szerkesztett előadással érkezett a Jókai Napokra. Az Alávalók egyszerre volt humoros és megrendítő, őszinte vallomás a női szexualitás összetettségéről. Az előadást a két szereplő, Bódi Andrea és Gyetvai Viktória szerkesztette és rendezte, ez azonban egyáltalán nem hátráltatta őket, sőt! A parádés lendület, az alakítások, az igényes szövegválogatás és a jól időzített drámai vagy épp humoros csúcspontok egységes és érett koncepciót tükröztek.

A füleki Apropó Kisszínpad a tavalyi kitérő után visszatért ahhoz a műfajhoz, amiben igazán otthonosan mozog. Az Örömmesék című, népi ihletésű előadás ismét hozta a már jól ismert, és a csapat védjegyévé vált „apropós” hangulatot. A meglehetősen pajzán előadás kimondva-kimondatlanul korhatáros, de egy percig sem ízléstelen vagy közönséges jeleneteit Szvorák Zsuzsa érzéssel, az egyszerű színpadi kellékek igen kreatív felhasználásával szerkesztette és rendezte meg, így a fülekiek idén újra igazi örömjátékkal szórakoztatták a közönséget.

Erőszak és szerelem

Tegnap kora délután a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő dunaszerdahelyi Novus Ortus Diákszínpad mutatta be Biljana Srbljanovič Családtörténetek című drámáját. A háromtagú társulat és Takács Tímea rendező súlyos témához nyúlt, a családon belüli erőszak különböző formáit dolgozta fel, a lelki terrortól a tettlegességig. Az előadásban a szereplőknek a darab mindhárom szerepében meg kellett mutatkozniuk, ami koncepciónak izgalmas, de érzésem szerint megnehezítette a dolgukat: több főbb motívum is közvetítetlen maradt, ezáltal pedig a kettős gyilkosság sokkoló végkifejlete nem tudott kellő súllyal érvényesülni.

A fesztivál utolsó versenyelőadásán a királyhelmeci Sycorax Diákszínpad a Szerelem című lírai összeállításával lépett színpadra. Pekárovics Marianna a tavalyi, igen súlyos témaválasztás után idén a diákokhoz sokkal testhezállóbb előadást rendezett: a magyar irodalom legszebb szerelmes verseiből válogatott. A versek között elhangzó élőzenés betétek nem feltétlenül erősítették a versek hangulatát, ezzel szemben remekül működtek az előadást keretbe foglaló, kíséret nélküli, borongós népdal lágy dallamai.