Veszélyben a céges adófelajánlás

A felhívásra a Civil Szervezetek Kamarája is reagált, a szociális nézetekkel ellentétesnek minősítve az intézkedést – az SDI-nek pedig egy elhatárolódó nyilatkozatot kellett kiadnia, mivel még mindig a szervezet aktív tagjai között tüntette fel Peter Pellegrini államfőt, a Hlas korábbi elnökét.

Milliós spórolás

Az ISD néhány napja egy sajtóközleményt adott ki az állam lehetséges, civil szervezeteket érintő intézkedései kapcsán, mellyel csökkenteni lehetne az államháztartási hiányt. A szociáldemokrata szerveződés szerint akár évi 30-50 millió eurós spórolást is el lehetne érni azzal, hogy a jogi személyek és vállalatok céges adófelajánlásra vonatkozó szabályait megváltoztatják. Az intézmény rámutatott, hogy a jelenlegi adatok szerint a létező donorok 0,1 százaléka, a legnagyobb húsz alapítvány kapja meg az összes felajánlás negyedét, a húsz legnagyobb támogatáshoz jutó szervezet közül tizenhárom is céges alapítvány. A szociáldemokraták úgy gondolják, hogy a vállalatok gyakran adóoptimalizációra használják az alapítványok támogatásának lehetőségét és az adórész sokkal jobb helyen lenne a célzottan szociális tevékenységet is végző állami intézményeknél – például a Munka-, Szociális és Családügyi Minisztérium (MPSVR) különleges alapjában. A gyakorlatban a tervezet szerint a cégek adórésze közvetlenül az állami költségvetésben kötne ki, az összegek egy részét pedig az intézményeken keresztül közhasznú intézkedésekre lehetne fordítani.

Az ISD úgy véli, hogy a változás segít a támogatási összegek megfelelő régiókba való eljuttatásában és a nehéz szociális helyzetben levő családok célzott támogatásában is. A szociáldemokrata think-tank szerint a céges alapítványok inkább a saját vállalatuk hirdetésére és adóoptimalizációjára költenek. Martin Halás, az intézmény ügyvezető igazgatója szerint a lehetőség megszüntetésével a vállalatok elveszítenék a lehetőséget arra, hogy az elkülönített adományokkal politikai kampányokba lépjenek be, a befolyt pénz egy részét pedig kisebb, régiós szinten ténykedő szervezetek között osztanák szét.

Szegény-ellenesség

A kezdeményezésre Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke is reagált egy saját sajtóközleményben. Elmondása szerint meglepő, hogy pont egy magát szociálisnak nevező szervezet tesz javaslatot a társaságiadó-felajánlás szigorítására, ugyanis a javaslat megvalósítása elsősorban a gyerekek, betegek és szegénységgel küzdők életére lenne a legrosszabb hatással.

Zajac szerint a két százalékos céges adófelajánlások legnagyobb része az oktatással, egészségüggyel és szociális ellátással foglalkozó programokban köt ki. A tisztviselő nehezményezi, hogy a javaslatot ugyan úgy mutatják be, mint amelyik elveszi a pénzt a gazdag alapítványoktól és a szegényeknek adja, de a valóságban az elvont összegek teljesen eltűnnének a civil szférából. Zajac felhívta a figyelmet arra, hogy az alapítványoknak már most is kötelességük átláthatóan gazdálkodni a rendelkezésükre álló összegekkel. A kamara elnöke úgy gondolja, hogy a lépéssel a civil szféra aránytalanul nagy 37-62 millió euró körüli összeget veszít, miközben az állami költségvetés „csak” 30-50 milliót nyer. A különbség abból adódik, hogy a csak azok a jogi személyek kaphatják meg a két százalékos adófelajánlás lehetőségét, amelyek maguk is hozzátesznek az összeghez, a felajánlott forrásokon túl.

Pellegrini-szál

A Szociáldemokrata Intézet több ponton is kötődik a második legnagyobb kormánypárthoz, a Hlas-hoz. Az intézmény programigazgatója Kamil Šaško, aki jelenleg a gazdasági minisztérium államtitkáraként is ténykedik, a felügyelőtanácsban pedig Matúš Šutaj Eštok jelenlegi és Peter Pellegrini korábbi pártelnök is helyet kapott. Az intézménynek nincs önálló hatásköre, legfeljebb javaslatokat tesz a nyilvánosság és az állami szervek felé. Martin Halás az ISD vezetőségét érintő kritikákra válaszolva a tegnapi nap folyamán kijelentette, hogy Pellegrini neve csak hanyagságból szerepel az intézet honlapján. Elmondása szerint a Hlas elnöke az államfői beiktatás idején, június közepén írásban is lemondott tagságáról, az ISD munkájában pedig nem vesz részt – a weboldalt hamarosan aktualizálni fogják. A pénzügyminisztérium, amely 1,4 milliárd eurót szeretne lefaragni a költségvetési hiányon, nem kommentálta a kezdeményezést.