A dezertőr: film a kommunizmus térhódításának idejéből

A háromrészes mű valójában az 1999-ben bemutatott, nagy sikerű kultuszfilm, a hatvanas évek végén játszódó Kuckók (Pelíšky) előfilmje. A trilógia első epizódja, A család barátja 1939 és 1945 között játszódik, egy polgári nagycsalád zárt, steril mikrovilágát mutatja be a második világháború idején. A férjeket vagy a Gestapo emberei hurcolták el titkos röpiratok terjesztéséért, vagy a fronton harcoltak. Az első rész az orosz felszabadítók megjelenésével és a férjek hazaérkezésével ért véget.

A dezertőr hátterében az első békeévek, az újraépítés és benne az oroszok jelenléte, valamint a kommunizmus térhódítása húzódik, a fő vonal pedig azt domborítja ki, hogy miként boldogul (vagy éppen nem boldogul) a polgári család a fordulat, az 1948-as februári forradalom előtt és után, a proletár diktatúrában.

Fordulat – mégpedig nagy – a filmben is bekövetkezik. Az első rész akciók nélküli, vánszorgó, kamarajellegű cselekményének folytatása itt teljesen más irányt és sebességet kap. A dezertőr eseménydús, sztorizó mozi, ötletes drámai helyzetekkel, helyenként sziporkázó humorral. Ez utóbbi különösen érvényes arra a részre, amelyben ellenőrzést végző orosz katonaasszonyok betérnek a család előkelő, bécsi kávét is kínáló szalonjába. A film egyik, hahotát kiváltó csúcspontja ez – köszönhetően egy bosszút forraló gyermek ötletének és főként az alakításoknak is.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"289498","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

A dezertőr főhőse, Otto Bock (Jiří Macháček) a háborúból visszatérve átveszi az addig a család női tagjai által irányított hajvágószalont, és mindent elkövet, hogy fellendítse. Bécsből hozat presszógépet (az oroszok, mivel nem láttak még olyat, szamovárnak nézik), és a legfinomabb hajkozmetikumokkal, kényeztetéssel csábítja a klienseket.

Az egyik munkásszármazású, szakképzetlen alkalmazott azonban már jelzi, hogy más szelek kezdenek fújni. A férfi egy nap polgárőr egyenruhában, géppisztollyal jelenik meg, megvívja saját forradalmát, és átveszi a hatalmat a szalon intim terében. Találó, iszonyatos szorongást kiváltó helyzet ez, általánosan kifejezi a kommunista hatalomátvételt.

A férfi diktátuma azonban nem tart soká, mert a szalonban megjelennek a még nagyobb hatalmú orosz katonaasszonyok. Csakhogy egy gyermekcsíny következtében „szabotázs” áldozatai lesznek. E malőr megpecsételi a sorsát a fodrászat minden alkalmazottjának. Mindenekelőtt a tulajdonosnak, Bocknak, akit a korra jellemző, gyakran alkalmazott, jól bevált módszerrel mentenek meg a börtöntől. A film a továbbiakban ennek az eltussoló beavatkozásnak a következményeit és azt bontja ki, hogy a családtagok közül ki mint él az új idők adta lehetőségekkel. Élvezetes, jó mozi kerekedik belőle.