A baconszalonna kapcsán a szakszerűségről

Az Új Szó január 7-i számában a szerkesztőség lehozta Csuka Gyula cikkét (Még egyszer a baconszalonnáról). A cikket a szerző ezzel a bekezdéssel indítja: „A közelmúltban felmerült a kérdés napilapunkban: szalonna-e a baconszalonna? Annak ellenére, hogy a baconszalonnával eddig már több nyelvész is foglalkozott, a kérdést még nem sikerült kielégítően megválaszolniuk. Szakismeretek hiánya miatt nem jutottak el a megoldáshoz, mert a megoldás lehetősége a szakfordítók térfelére esik.”

Az Új Szó hasábjain ezzel a problémával én foglalkoztam (2007 áprilisában), s a kérdés nem úgy merült fel, hogy szalonna-e a baconszalonna, hanem úgy, hogy a magyarban ez az összetett szó a pleonazmus (azaz a szószaporítás) kategóriájába tartozik-e, vagy nem. Tény ugyanis, hogy az angol–magyar szótárak a bacon szó magyar megfelelőjeként a szalonna szót tüntetik fel. Tudtommal a kérdéssel eddig hárman foglalkoztunk nyelvészek: Kemény Gábor az Édes Anyanyelvünk egyik 2003-as számában a baconszalonna szót pleonazmusnak minősítette, erre válaszolt az általam is idézett Wacha Imre, aki szerint a baconszalonna szóban a bacon eredetjelző, vagyis a baconszalonna egy szalonnafajtát jelöl. Én szintén ezen az állásponton voltam, s egyéb más példákat is hoztam arra, hogy a nyelvünkbe bekerült idegen szó az azonos jelentésű magyar szóval jelzős összetett szót alkot. Ilyenkor az idegen eredetű jelző a magyar szó jelentését szűkíti.

Csuka Gyula most tárgyalt írásában továbbá ez olvasható: „Mi, közemberek a köznyelvben a bacont inkább kerüljük. [...]. Anyanyelvünkben használjuk a hazai terminusokat vagy a legegyszerűbb húsos szalonnát, amire az MTV-ben, a Kossuth rádióban és a népnyelvben is találunk példát.”

Ha jól értem Csuka Gyula eszmefuttatását, akkor a bacon szó használatát angol szövegben tartja elfogadhatónak, magyar szövegben a húsos szalonnát javasolja használni, bár egy bekezdéssel lejjebb már azt írja, hogy „[a] baconszalonna mint az angolszalonna szinonimája egy többnyelvű és jó hírű szakszótárban is megtalálható. Alatta a szakember nem szalonnaszalonnát ért, hanem azt, hogy bacon típusú sertés szalonnájáról van szó.” Ugyanezt mondja egyébként az általam idézett Wacha Imre is, vagyis nem nagyon értem, miért rója fel a szakismeret hiányát a nyelvészeknek Csuka Gyula. Egyébként az értelmező kéziszótár új kiadásában a bacon értelmezése ’császárhús; angolszalonna’.

Érdemes a kérdést húsipari szempontból is megvizsgálni. A témában leginkább releváns Magyar Élelmiszerkönyv az étkezési szalonnafélék között csak a készítés módjában (sózott, pá?colt/füstölt, főtt) tesz különbséget, az egyes fajtákat nem nevesíti. A köznyelvben (pl. receptekben) a baconszalonna, a császárszalonna és az angolszalonna igen sokszor szinonimaként szerepelnek, a húsipari vállalatok viszont egyértelműen külön termékként kezelik ezeket. Magyarországi húsipari vállalatok (pl. Délhús Rt., Pápai Hús Zrt.) honlapján az e termékekről készített felvételek jól mutatják, hogy mindegyik húsos szalonna, azaz a zsírrétegen kívül húsréteget is tartalmaznak, ezek egymáshoz viszonyított aránya azonban különböző.

Végezetül le kell szögeznünk, hogy az angol szövegben előforduló bacon szó fordítása és a magyar szövegben szereplő ba?con(szalonna) két különböző eset. Az angol bacon szövegkörnyezettől függően különféleképpen fordítható, ha azonban egy húsipari vállalat baconszalonna néven forgalmaz egy terméket, akkor helyette nem mondhatunk sem angolszalonnát (mert az egy másik termék neve), sem pedig húsos szalonnát (mert az egy tágabb kategóriát jelöl).

www.gramma.sk