Zeman elutasítja az amerikai rakétaernyő tervének felújítását

"Az elnök mindig ellenezte ezt a projektet, mert nem tartotta hatékonynak. Nézete nem változott" - tolmácsolta Zeman álláspontját szóvivője, Jirí Ovcácek kedden Prágában.     Az amerikai rakétavédelmi ernyő európai pilléreinek felépítéséről ifjabb George Bush elnöksége idején folytatott intenzív tárgyalásokat Washington, Prága és Varsó. Barack Obama elnök kormánya 2009-ben feladta ezeket a terveket.      John McCain amerikai szenátor hétfőn azonban javaslatot tett a projekt felújítására. Szerinte az Egyesült Államoknak ezzel kellene reagálnia a Krím félsziget orosz megszállására.    Az elképzelést Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter is elutasította. Zaorálek szerint a krími helyzet "egészen másféle veszélyt hordoz magában", mint amilyen ellen a Csehországba tervezett radarállomás szolgáltatott volna védelmet.    "Egy ilyen rendszer a mai helyzeten semmit sem változtatna. Ráadásul biztonságunk ma nincs veszélyeztetve" - mondta Zaorálek újságíróknak kedden.     A korábbi elképzelések és tervek szerint a Prágától mintegy 60 kilométerre délnyugatra fekvő Brdy katonai körzetben egy amerikai radarállomás létesült volna,   mégpedig a Lengyelországba tervezett rakétabázissal együtt az amerikai rakétavédelmi ernyő európai pilléreként. Obama elnök azonban a projektet 2009-ben hivatalosan megszüntette. Megdöbbentő a vereckei honfoglalási emlékművet ért újabb rongálásA nemzetpolitikai államtitkárság megdöbbenéssel értesült a vereckei magyar honfoglalási emlékművet ért újabb rongálásról. Ezt az államtitkárság kedden közölte az MTI-vel arra reagálva, hogy ismeretlenek előző este felgyújtották a Vereckei-hágón emelt emlékművet.    Mint írták, felháborítónak és méltatlannak tartják, hogy amíg Ukrajna a válság leküzdéséért és a demokratizálódásért küzd, egyesek a rendkívül feszült helyzetben megpróbálnak nemzetiségi feszültséget szítani azzal, hogy megrongálják a vereckei honfoglalási emlékművet.    "Magyarország többször is kiállt a Ukrajna demokratizálódása mellett és támogatja az Európai Unióval kötendő társulási szerződés mihamarabbi aláírását." - rögzítették, hozzátéve: ezért értetlenül állnak az előtt, hogy ukrán szélsőségesek megpróbálják a két ország közötti jó viszonyt cselekedetükkel aláásni.    Kiemelték: fontosnak tartják, hogy hasonló események ne történhessenek meg egy olyan országban, amelynek célja, hogy közelebb kerüljön az Európai Unióhoz és ezáltal az európai normákhoz. Ehhez azonban rendkívül fontos lenne, hogy hasonlóan szélsőséges megnyilvánulásokra ne kerülhessen sor - szögezték le.    Ezért határozottan elvárják az új ukrán hatalmi és rendvédelmi szervek vezetőitől, hogy tegyenek meg mindent a magyarság alkotmányos jogainak biztosítása, a nemzetiségi feszültséget szító provokációk megfékezése, a szélsőséges megnyilvánulások visszaszorítása és a tettesek mihamarabbi kézre kerítése érdekében - zárul az állásfoglalás.    Hétfő este két ismeretlen elkövető gyúlékony folyadékkal leöntötte, majd felgyújtotta a Vereckei-hágón emelt magyar honfoglalási emlékművet.    Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökhelyettese, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) elnökének első helyettese az MTI-nek kedden elmondta: a vereckei emlékmű felgyújtását a tavaly felszerelt térfigyelő kamerák felvételeinek visszanézésekor vették észre a KMKSZ ungvári központi irodájának munkatársai.     Közölte, a felvételeken látható, amint hétfő este, budapesti idő szerint 21 órakor két, maszkot viselő ember kannákkal felmászik az emlékmű tetejére, és azokból folyadékot locsol annak felületére. Az is megfigyelhető, amint az egyik elkövető, már a földön, lelocsolja az emlékmű középpontjában álló oltárkövet, és meggyújtja a folyadékot. Az ukrán külügyminisztérium szerint csaknem 19 ezer orosz katona van a KrímbenA "legszerényebb becslések szerint" legalább 18 780 orosz katona tartózkodik jelenleg a Krími Autonóm Köztársaságban - közölte Jevhen Perebijnisz, az ukrán külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának igazgatója keddi kijevi sajtótájékoztatóján. Mint mondta: az ukrán rendfenntartó szervek és erőszakszervezetek adatai alapján közülük 11 370-en tartoznak az orosz fekete-tengeri flottához - beleértve 2 350 tengerészgyalogost -, több mint 7400-an viszont az orosz fegyveres erők más egységeinek tagjai.     Elmondta, hogy a krími konfliktus kirobbanása óta orosz katonák az ukrán állami határőrszolgálat 56 objektumából 40-et vontak blokád alá és tettek cselekvésképtelenné. Húsz állami létesítményt foglaltak el, és 46-ot tartanak blokád alatt. Négy laktanyát szálltak meg és 37-et kerítettek be.     "Az orosz fél igyekszik konzerválni a status quo-t az úgynevezett Krím státusáról szóló március 16-ai népszavazásra várakozva, és kerüli a konfliktusos helyzet rendezésének minden formáját" - fogalmazott a tisztségviselő.     Perebijnisz közölte, hogy az ukrán külügyminisztérium kedden már másodjára szólította fel jegyzékben Oroszországot, hogy vonja ki Ukrajna területéről a balti flottájához tartozó kétéltű hadihajókat, amelyek, megsértve Ukrajna határait, Szevasztopolba érkeztek az ukrán illetékes szervekkel való egyeztetés nélkül, és katonákat, valamint katonai felszereléseket szállítottak törvénytelenül Ukrajna területére.         Hangsúlyozta, hogy ezzel az orosz fél túllépi a fekete-tengeri flotta Ukrajna területén való állomásozásának feltételeiről 1997-ben kötött ukrán-orosz megállapodás, továbbá egyéb kétoldalú és nemzetközi szerződések kereteit.            Az orosz parlament felsőháza március 1-jén egyhangúlag javasolta Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába. Az UNIAN hírügynökség azonban megjegyezte, hogy orosz katonák a Krím félszigeten már február 27. óta akadályozzák az ukrán katonai egységek, határőrök munkáját, lelki és fizikai nyomást gyakorolva rájuk. Repülést hajtott végre Romániában a NATO egyik légtérfigyelő és -ellenőrző gépeRepülést hajtott végre Románia légterében kedden a NATO egyik AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépe - közölte a román védelmi minisztérium. A szaktárca keddi közleménye szerint a repülésre a NATO Észak-atlanti Tanácsa által jóváhagyott és előre meghatározott útvonalon került sor. A NATO hétfőn közölte, hogy AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében.    A román szaktárca közlése szerint a repülés egy betervezett hadgyakorlat része, amit rendszeres időszakonként végrehajtanak, és célja a légi járőrözést végző erők edzése. Rámutattak: az ilyen típusú gépek 9 ezer méter magasan repülnek, és a radarokat 31 ezer négyzetkilométeres távolságból képesek felderíteni, illetve alacsonyan és közepes magasságban repülő célpontokat is észlelni képesek maximum 400 kilométer és 520 kilométer magasságon belül.    A hétfői döntést követően egy NATO-illetékes úgy fogalmazott, hogy az AWACS-missziók a helyzet jobb megfigyelését teszik lehetővé. A gépek kizárólag a NATO-tagok légterében repülnek, egyértelművé téve, hogy a szövetségesek felderítőgépei nem repülnek be Ukrajna légterébe. A tisztviselő azt is tudatta, hogy a gépek a németországi Geilenkirchenből és a nagy-britanniai Waddingtonból szállnak majd fel. Az orosz pénzügyi rendszer bevezetése a Krímben 1,5-2 hónapot venne igénybeMásfél-két hónapot venne igénybe az orosz pénzügyi rendszer bevezetése a Krímben, ha a térség a hétvégi szavazással az Oroszországhoz történő csatlakozásról döntene. Erről a Krím miniszterelnökévé kikiáltott Szerhij Akszjonov  beszélt kedden. Hozzátette: "nem lesz semmilyen pánik, könnyű lesz az átmenet, amelynek során kiépül az Ukrajnától független krími pénzügyi rendszer, amely beépül az orosz rendszerbe".  Úgy vélte, ez mintegy másfél-két hónapot vehet igénybe.     A miniszterelnök elmondta, hogy a korábban az ukrán költségvetésbe befolyó adók most a krími köztársaság adóhatóságához kerülnek. Jelezte, hogy az orosz adórendszer bevezetéséről a döntést a referendum után néhány nappal hozzák meg.