Zajlanak a parlamenti és regionális választások Oroszországban, Putyin leadta szavazatát

Peszkov tájékoztatása szerint az elnök online adta le szavazatát, miután a környezetében észlelt Covid-19-megbetegedések miatt karanténba vonult. Ez volt az első alkalom, hogy Putyin nem szavazóhelyiségben voksolt.

Az ország hét régiójában tették lehetővé az online szavazást, amelyre 2,6 millióan jelentkeztek. Az állami szolgáltatások voksolást biztosító vybory.gov.ru weboldalát külföldről érkező masszív kibertámadások érték. Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke elmondta, hogy ezek 50 százalékát az Egyesült Államokból, 25 százalékát Németországból, 10 százalékát Kínából, 5 százalékát pedig Ukrajnából indították.

Az oroszországi exklávéban, Kalinyingrádban péntek reggel nyolc óra körül nyitott meg az összes szavazóhelyiség. Azelőtt kilenc órával nyitottak meg a szavazóhelyiségek az orosz távol-keleti Kamcsatka-félszigeten.

Oroszországban 11 időzóna van.

Az orosz választók péntektől kezdve három napig szavaznak a szövetségi parlament alsóházának új összetételéről. Ezzel egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás mandátumainak sorsa is.

Emellett az ország 85 régiójában 4474 referendumot tartanak. A választásokon Oroszországban 96 ezer szavazóhelyiségben 108 millió, az ország határain kívül kétmillió jogosult adhatja le voksát.

Az Állami Duma 450 ötéves mandátumáért 14 párt 5 822 jelöltje és 10 független jelölt mérkőzik meg, 225 képviselőt egyéni választókörzetben és ugyanennyit listán fognak megválasztani. Egyéni választókörzetekben 2020 jelölt indul. Listán átlagosan 17, egyéniben pedig kilenc aspiráns küzd egy-egy mandátumért.

Az előrejelzések szerint a választásokon a kormányzó Egységes Oroszország megőrzi többségét, de az egyik nagy kérdés az, hogy megtartja-e az alkotmányos többségét is.

A választások megfigyelésére 17 nemzetközi szervezet kapott meghívást, köztük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), az EBESZ Parlamenti Közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE). Az ODIHR volt az egyetlen, amely ezt elutasította, mert 500 megfigyelőt akart küldeni, míg Moszkva 60 helyet ajánlott fel.