Van pénz vagy nincs pénz a jelölteknek?

Eddig ugrálhatnak a csatlakozni akaró országok, de pénzt nem kaphatnak – mondhatta volna tegnap Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő Athénben. Reuters-felvételA csatlakozási tárgyalásokat lezárni hivatott koppenhágai EU-csúcsértekezlet előtt két nappal a visegrádi négyek kormányfői a Financial Times keddi számában felhívással fordultak az EU-tagállamokhoz, hogy teljesen tárják fel a bővítés finanszírozására szánt pénzügyi kereteket. Szerintük „vannak még felhasználható források a 2002-2004-es időszakra előirányzott berlini kereteken belül is” – írták a kormányfők, az 1999-es berlini EU-csúcsértekezleten elért bővítésfinanszírozási megállapodásra célozva. Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi maga is felszólította az EU tagjait, hogy adjanak több pénzt a tagjelölt országoknak, megkönnyítendő a csatlakozásukat az unióhoz.

Anders Fogh Rasmussen, az EU soros elnökségét betöltő Dánia kormányfője azonban – Joschka Fischer német külügyminiszterhez hasonlóan – felszólította a tagjelölteket, ne reménykedjenek, hogy még több pénzt sikerül kipréselniük az EU-ból. „Az EU vezetőinek üzenete világos: mindennek van határa. Nincs több pénz” – mondta Rasmussen kedden Athénban, ottani látogatása közben tartott sajtóértekezletén. Prodi és Rasmussen eltérő „üzenete” között az EU-bizottság szóvivője, Jonathan Faull igyekezett közvetíteni, cáfolva, hogy Prodi alá akarná aknázni Dánia erőfeszítéseit a csatlakozási tárgyalások sikeres befejezésére.

Az EU-tagállamok külügyminiszterei tegnap jóváhagyták a soros dán elnökségnek a csatlakozási tárgyalások lezárásával kapcsolatos javaslatcsomagját, kivéve annak legkényesebb, pénzügyi vonatkozású részeit – közölték nevük elhallgatását kérő uniós források. Ezzel bizonyossá vált, hogy a dánok által kidolgozott csomaglényegi elemeiről már csak a legmagasabb szinten, a csütörtök-pénteki koppenhágai EU-csúcson születhet megállapodás – akkor már viszont értelemszerűen csak 25-ös körben. A keddi tanácsülésen a dán elnökség beszámolt azokról a kétoldalú egyeztetésekről, amelyeket – az urópai Bizottság bővítési felelősével együtt – előző nap a 2004-es csatlakozásra készülő tíz ország külügyminisztereivel tartott. Az ülésnek a tervek szerint már 13:30-kor véget kellett volna érnie, a délután közepén azonban még semmi jele nem volt annak, hogy a miniszterek befejezték volna a vitát.

A tanács most a dán javaslatoknak csak a kétoldalú vonatkozású, országspecifikus, illetve technikai jellegű elemeiről tudott megállapodni. Jóváhagyták emellett a csomagnak a globális mezőgazdasági kvótákra vonatkozó részeit is, bár némileg ellentmondásos módon különválasztva ezektől majdani pénzügyi kihatásaikat. A koppenhágai csúcson kell viszont megállapodásra jutni a csomag lényegi összetevőit alkotó problémákról, vagyis a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatások induló szintjéről és a bevezetésükre szánt időszak hosszáról, valamint az újonnan csatlakozó országoknak ígért költségvetési kompenzációkról.

Az elnökség három hete terjesztette a tagjelöltek elé a – legalábbis a maga részéről – „végső ajánlatnak” szánt pénzügyi csomagot. Ebben az azóta elvégzett kiigazításokkal együtt a tíz országra nézve összesen 1,6 milliárd euróval növelte azt a globális keretet, amelyet a tizenötök az október végi brüsszeli csúcson hagytak jóvá a bővítés finanszírozásával kapcsolatos kiadásokra. A dán javaslatokat egyes tagállamok – köztük Németország – túlságosan nagyvonalúnak minősítették, a források szerint azonban a keddi tanácsülésen a tizenötök egyike sem utasította el őket. Előzőleg, a tíz tagjelölttel külön-külön folytatott egyeztetések eredményeként Ciprus és Szlovákia mellett Észtország is elfogadta a dán javaslatokat. A kétoldalú, illetve országspecifikus ügyekben a többiek jelentős része is megtette ezt, s a csomag egészével szemben már csak Lengyelországnak és Máltának vannak súlyosabb kifogásai.

Az EU ragaszkodik a feltételekhez

Athén. Az EU 40 milliárd eurós belépési forrást javasol a tíz tagjelölt országnak, s ezt a szervezet koppenhágai csúcsértekezletén fogják majd véglegesíteni. A csatlakozó országok többsége nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy több pénzt kérjen Koppenhágában. Anders Fogh Rasmussen a görög fővárosban kiemelte azt is, hogy Brüsszel nem fog kompromisszumokat kötni Ankara EU-csatlakozási erőfeszítéseit illetően. Úgy fogalmazott, hogy az EU nem köthet kompromisszumot a szigorú kritériumok teljesítésével kapcsolatban. „Ez feltétlenül szükséges” – hangsúlyozta a dán kormányfő. (MTI)