Uniós kérdés: kell vagy nem kell Juncker?

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

A tartalom szempontjából nagyon fajsúlyosnak, szervezési szempontból pedig rendhagyónak számít a mostani EU-csúcs. A résztvevők tegnap ugyanis nem Brüsszelben, hanem Ypres-ben gyűltek össze, ahol megemlékeztek a száz évvel ezelőtt kitört első világháborúról. Ebben a nyugat-belgiumi kisvárosban – németül Ypern – és annak környékén súlyos csaták voltak, és ott került sor a mustárgáz első katonai célú alkalmazására 1917-ben a német hadsereg részéről.

Az érdemi tanácskozás csak ma kezdődik, Brüsszelben az Európai Tanácsnak otthont adó Justus Lipsius épületben először aláírják a kidolgozott megállapodásokat a keleti partnerségi programban érintett három exszovjet országgal. A társulási megállapodások része a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. Ukrajnával korábban csak a megállapodásoknak a szabadkereskedelmi részen kívül eső részét írták alá, és most ezt pótolják, míg Grúziával és Moldovával egyszerre írják alá az egész megállapodást.

Ma a vezetőknek döntést kellene hozniuk arról, hogy kit jelöljenek az Európai Bizottság – az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – élére. A javaslattétel joga a tagállami vezetőké, a döntést azonban az Európai Parlamentnek (EP) kell majd meghoznia. A Lisszaboni Szerződés előírja, hogy a tagállami vezetők a legutolsó EP-választási eredmények figyelembe vételével teszik meg javaslatukat. Az idén május 22. és 25. között lebonyolított EP-választáson a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt nyerte el a legtöbb mandátumot, a néppárti csúcsjelölt pedig Jean-Claude Juncker korábbi luxemburgi kormányfő volt. A legtöbb EP-frakció, valamint a legtöbb uniós tagország kormánya előzetesen jelezte, támogatja Juncker jelölését. Ám néhány EU-ország kormánya – így elsősorban az Egyesült Királyság, de rajta kívül például Magyarország is – úgy foglalt állást, hogy a jelölés jogát meg kell hagyni a tagországok első számú vezetőinek. A korábban Junckert nem támogató svéd és a holland miniszterelnök szerdán közölte: immár nem ellenzik Juncker megválasztását. Sokan azt valószínűsítik, hogy Junckert minősített többséggel megszavazzák majd. Az már egy következő kérdés, hogy milyen következményekkel jár majd az EU további működésére nézve, ha most első ízben nem a tagországi vezetők teljes körű egyetértésével jelölnek európai bizottsági elnököt. Előbb az elkövetkező öt év fontos tartalmi kérdéseit kell tisztázni, és csak utána célszerű rátérni az Európai Bizottság leendő elnökének a személyére – mondta a csúcstalálkozóra érkező Angela Merkel német kancellár. A kancellár szerint nem dráma, ha a mai szavazáson nem kap egyöntetű támogatást a tagállami vezetőktől a bizottsági elnöki tisztségre kiszemelt jelölt, Jean-Claude Juncker.

Biztosra vehető, de a jelek szerint – legalábbis a brit választók körében – népszerű vereség felé tart David Cameron brit miniszterelnök az Európai Bizottság elnöki tisztségének néppárti jelöltje, a luxemburgi Juncker megválasztása ellen indított ádáz küzdelmével. Cameron a májusi európai parlamenti választások másnapján elindította diplomáciai offenzíváját a London által túlzottan föderalistának és ezért az EU-bizottság élére alkalmatlannak tartott Juncker ellen.