Újrarajzolhatják Irak mostani határát

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

„A síita imámok szent helyei érdekében ellenszegülünk a gyilkosoknak és a terroristáknak, és az iráni nép mindent meg fog tenni védelmükért” – jelentette ki Róháni iráni elnök az Irakban előretörő szunnita fegyveresek láttán. Irakban négy, a síiták számára jelentős szent hely található: Kerbela, Nedzsef, Kázimíja és Szamarra. Az iráni államfő hozzátette: számos iráni önkéntes áll készen arra, hogy „lesújtson a terroristákra” Irakban. Közben folytatódtak az iszlamisták támadásai: dzsihádista harcosoknak sikerült bevenniük az észak-iraki Baidzsi település közelében lévő olajfinomítót, az ország legnagyobb ilyen létesítményét, amely ellen tegnapra virradó éjszaka indítottak újabb támadást.

A török külügyminisztérium tegnap közölte, iraki építkezésekről eltűnt munkások ügyében vizsgálódik. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam csoport 60 külföldit tart fogva, köztük 15 törököt, valamint pakisztáni, nepáli és türkmén állampolgárokat. Az indiai külügyminisztérium bejelentette, hogy eltűnt 40, Moszulban, Irak második legnagyobb városában dolgozó indiai állampolgár.

Núri al-Máliki iraki kormányfő menesztette a biztonsági erők több magas rangú vezetőjét, amiért azok nem tudták megakadályozni a dzsihádisták előretörését. Máliki az alkotmányra hivatkozva közölte, felelősségre vonják azokat a tiszteket, akik nem teljesítették kötelességüket. Az észak-iraki Ninive tartományi erők parancsnokát menesztették, amiért „nem teljesítette szakmai és katonai feladatait”. Ez volt az első tartomány, amely felett az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges iszlamista szervezet harcosai átvették az irányítást.

A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők oldalán harcoló iraki síita fegyveresek visszatérnek hazájukba, hogy az előző héten hadjáratot indító szunnita dzsihádisták ellen küzdjenek. A Szíriában harcoló fegyveresek Ali al-Szisztani ajatollah, Irak vezető síita méltósága felhívására kezdtek visszatérni a hazájukba.

Előbb Szíria, azután Irak – a radikális iszlamisták előrenyomulása azzal fenyeget, hogy az egész régióban futótűzszerűen megváltozhatnak a hatalmi viszonyok. Szakértők lehetségesnek tartják, hogy a konfliktus végül a gyarmati időkből származó, önkényesen meghúzott határokat is elsöpri. A Közel-Kelet, ahogy eddigi, a Sykes-Pikot Egyezményen alapuló formájában ismertük, alapjaiban rendült meg – vélekedik Gunter Mulack, a Német Keleti Tanulmányok Intézete igazgatója.