Újabb német fegyverszállítmányt kap Ukrajna

A szállítmány 2700 darab Strela típusú, vállról indítható szovjet légelhárító rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak. A szövetségi gazdasági minisztérium már hozzá is járult a kivitelükhöz.

A Handelsblatt című üzleti lapnak az ügyet ismerő kormányzati források elmondták, hogy a Strela rakéták ugyan régiek, de még használhatók. A lap azt is megtudta, hogy a kormányból érdeklődtek német hadiipari cégeknél, hogy milyen katonai felszereléseket tudnának rövid határidővel szállítani. A tervezett beszerzés a többi között új gyártású fegyverrendszerekre vonatkozik.

„Ukrajnának nyújtott gyorssegélyről van szó” – idézte a Handelsblatt az egyik forrását.

A szövetségi kormány az ukrajnai háború harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Az első szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. Christine Lambrecht védelmi miniszter hétfőn, február 28-án reggel tett nyilatkozatában azt mondta, hogy a támogatás megérkezése Ukrajnába „nem napok, hanem órák kérdése”.

Ezzel kapcsolatban a Der Spiegel című hírmagazin azt írta, hogy a nyugati fegyverszállítmányok valószínűleg Lengyelországon keresztül jutnak el Ukrajnába. A fő átadási pont az ukrán határtól nagyjából 60 kilométerre, a legközelebbi ukrán nagyvárostól, Lembergtől (Lviv) pedig mintegy 100 kilométerre fekvő Rzeszów-Jasionka repülőtér lehet.

Az is elképzelhető, hogy a fegyverek jó részét közúton szállítják a határvidékre, méghozzá nem nagy konvojokban, hanem civil furgonokban. A földi szállítás esetében a határ közelében, titkos helyszíneken adják át a küldeményt az ukrán partnereknek, akik átjönnek Lengyelországba és hazacsempészik a fegyvereket – írta a hírportálján a Der Spiegel.

A német kormány a fegyverszállítások mellett arról is döntött, hogy Hollandiának engedélyezi 400, német gyártmányú páncéltörő fegyver továbbexportálását Ukrajnába, és hozzájárul, hogy Észtország átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc, D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A berlini vezetés az invázió első napjaiban azt is elhatározta, hogy százmilliárd eurós pénzügyi alapot állítanak fel az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert „az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben”, és az „új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez”.