Újabb felvételeket talált a Pentagon

Washington/Bagdad. A rendszerből fakadó gondok vezettek az iraki foglyokkal elkövetett viszszaélésekhez John Abizaid tábornok, a térségbeli amerikai erők parancsnoka szerint. A tábornok szenátusi meghallgatásán megígérte, hogy az ügyet maradéktalanul feltárják, bárhova vezessenek is a nyomok. A szenátus katonai bizottsága előtt tett tegnap tanúvallomást Ricardo Sanchez tábornok, az Irakban állomásozó szárazföldi erők parancsnoka, valamint Geoffrey Miller vezérőrnagy, az Irakban őrzött foglyok ügyében illetékes parancsnokhelyettes is, aki korábban a guantánamói fogolytábor parancsnoka volt. Közben a Pentagonban bejelentették, hogy az iraki foglyokkal szemben elkövetett kegyetlenkedéseket bemutató további fényképeket találtak.

Dél-Koreából Irakba

Donald Rumsfeld védelmi miniszter elrendelte 3600 amerikai katona Dél-Koreából Irakba történő átvezénylését. Ez az áthelyezés lesz az első amerikai csapatcsökkentés Dél-Koreában a hidegháború befejeződése óta. Az USA 37 ezer katonát állomásoztat Dél-Koreában. A csapatáthelyezés várhatóan a nyár folyamán kezdődik meg. A Dél-Koreából távozó katonák nem fognak oda visszatérni. Paul Wolfowitz, a védelmi miniszter helyettese a kongresszusban azt mondta, nem tudja megjósolni, hogy a június 30-i hatalomátadás után meddig maradnak nagy számban amerikai katonák Irakban. Eddig mintegy 200 000 iraki jelentkezett az új rendőrségbe és hadseregbe, de a kiképzésük és a szükséges felszerelések szállítása késlekedik. A politikus hozzátette: a felkelés kiszélesedik és az iraki erők messze vannak attól, hogy egyedül is garantálni tudják a biztonságot. A fogolykínzások kapcsán Wolfowitz kétségbe vonta a The New Yorker című lap állítását, amely szerint Rumsfeld jóváhagyta volna a kemény vallatási módszereket.

Oroszország nem tervezi csapatkontingens Irakba küldését, de kész megvizsgálni egy törvényes iraki kormány erre vonatkozó kérését. Ezt Szergej Lavrov külügyminiszter közölte a Trudban, bár tüstént kétségbe is vonta, hogy Moszkva pozitív választ adhat erre a kérésre. „Erősen kétlem, hogy a biztonsági helyzet Irakban annyira megváltozhat, hogy egy ilyen ügyben pozitív döntés születhessen.” Lavrov megerősítette Moszkva álláspontját: a törvényes iraki kormány beleegyezésével kell történnie mindannak, ami a június 30-ra kitűzött hatalomátadás után az országban végbemegy.

Újságírók vallomása

Bántalmazásról és megalázó bánásmódról számolt be a Reuters hírügynökség három iraki munkatársa. Ők januárban három napig voltak az amerikai hadsereg egyik, Fallúdzsához közeli támaszpontjának foglyai. Mindhárman – egy szabadúszó televíziós újságíró, egy operatőr és a sofőrjük – már szabadulásuk után beszámoltak munkáltatójuknak megpróbáltatásaikról, ám a bagdadi Abu Graib börtönben folytatott fogolykínzások bemutatása nyomán úgy döntöttek: a nyilvánosság elé tárják, ami velük történt. „Sírtam, amikor megláttam az Abu Graibban készült fényképeket. Az ott raboskodók ugyanúgy szenvedtek, mint mi” – mondta egyikük. Főnökük, a Reuters főszerkesztője, David Schlesinger akkoriban levelet írt Ricardo Sancheznek, az Irakban állomásozó amerikai szárazföldi erők főparancsnokának, kérve az eset kivizsgálását. A kérés nyomán az amerikai hadsereg által lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy „nincs kínzásra utaló jel”.

Zarkavi keze nyoma

Az al-Kaida iraki koordinátora vezette terrorcsoport jelentkezett tegnap az iraki ideiglenes kormányzótanács elnöke ellen két nappal korábban elkövetett merénylet elkövetőjeként. Az Abu Muszab az-Zarkavi vezette Dzsamáa at-Tauhíd nevű csoport közleményét egy iszlám szélsőséges internetes oldalon jelentette meg szerdán. A közlemény május 17-i keltezésű. A csoport neve a Monoteizmus és Dzsihád Csoport katonai szárnyát takarja. Zarkavit az USA terrorcselekményekért, köztük Nicholas Berg amerikai állampolgár kivégzéséért körözi, és 10 ezer dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére.

Cseh orvosok mennek

Iraki részvételét fokozva, Csehország katonai orvosokat küld Bászra térségébe – jelentette be tegnap a prágai védelmi tárca. A sebészekből álló csapat június végén indul, és előreláthatólag három hónapig teljesít majd szolgálatot a brit parancsnokság alatt álló bászrai térségben. A hozzájárulás brit felkérésre történt. Prága száz katonai rendőrrel van jelen Irakban, nemrégiben pedig 120 katonát küldött Afganisztánba.