Trump újabb, érdekes jelöltjei

Washington. Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje a legfrissebb adatok szerint közel 2 millió közvetlen szava-zattal többet kapott a novem-ber 8-i amerikai választáson, mint a végső győztes, Donald Trump. Trump tehát egyebek mellett az ún. elektorokra épülő választási rendszernek köszönheti győzelmét.

Clinton veresége nagyrészt annak tudható be, hogy három szövetségi államban – a sok elektort adó Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban – alulmaradt. A Detroit Free Press c. napilap úgy tudja, hogy Michiganban mind a 83 megyéből beérkezett adatok alapján Donald Trump összesen 10 704 vokssal szerzett többet Clintonnál, ami a szövetségi állam történetében a legkisebb szavazatkülönbség. Ezek azonban nem végleges adatok, a hivatalos eredmény közzétételére november 28-ig kell várni. Mindenesetre 1988 óta Trump lehet az első republikánus, aki győzni tudott ebben az államban. Azonban Clinton néhány híve és szövetségese azt hangoztatja: kétséges a megválasztott elnök mandátuma, ezért Hillary Clintonnak a voksok újraszámlálását kellene kérnie, éppen Pennsylvaniában és Wisconsinban. Felvetik még azt is, hogy Trump győzelme sok szavazókörzetben esetleg azért volt lehetséges, mert külföldiek meghackelték a választási rendszer számítógépeit. Jill Stein, a Zöldek volt elnökjelöltje azzal hozakodott elő, hogy finanszírozni szeretné az említett három államban a szavazatok újraszámlálásának költségeit.

Negyven év óta nem voksoltak ilyen kevesen az afroamerikaiak és a spanyol ajkúak körében egy megválasztott elnökre, mint most Donald Trumpra – derült ki az Ipsos közvélemény-kutató közös megosztottságát tükrözi: Trump úgy lett győztes, hogy az amerikai feketéknek csak 8, a spanyol ajkúaknak 28, az ázsiai amerikaiaknak pedig a 27 százaléka szavazott rá. A fekete amerikaiak utoljára George W. Bushra és Ronald Reaganre szavaztak hasonlóan csekély arányban, de 1 százalékkal még akkor is többen. Ez a megosztottság elemzők szerint magyarázhatja a fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldali csoportok Trumpot éltető megnyilvánulásait, csakúgy, mint a Trump-ellenes tüntetések hevességét és a rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulások gyakoribbá válását is.

Betsy DeVos személyében michigani politikusnőt választott Donald Trump oktatási miniszternek. Az 58 éves DeVos el is fogadta a felkérést, aki eddig az Amerikai Szövetség a Gyermekekért nevű szervezet elnöke volt. Arról ismert az Egyesült Államokban, hogy szervezete határozottan küzd a szabad iskolaválasztás jogáért, s azért, hogy egy speciális program keretében közpénzt is biztosítsanak családoknak arra, ha gyermekeiket magániskolába akarják beíratni.

Mindazonáltal Betsy DeVos korábban nem tartozott Trump támogatói közé, családja – amely a nagy republikánus adományozók egyike – nem adott egyetlen krajcárt sem a Trump-kampányra, sőt, maga DeVos még a tavasszal azt nyilatkozta, hogy Trump nem jeleníti meg a Republikánus Pártot, ő pedig nem is Trumpra, hanem John Kasich ohiói kormányzóra voksolt az elnökjelölt-állító konvención.

David Petraeus tábornok, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt vezetője bejelentkezett védelmi miniszternek – írta a The Wall Street Journal. A lap szerint a leendő elnök komolyan fontolgatja, hogy Petraeust választja védelmi miniszternek. A 64 éves, négycsillagos tábornok volt a nemzetközi erők főparancsnoka Irakban, majd az amerikai erők parancsnoka Afganisztánban, 2011-ben pedig Barack Obama elnök a CIA igazgatójává nevezte ki. 2012-ben azonban lemondásra kényszerült egy házasságon kívüli nőügye miatt.