Tovább épülhet a mexikói fal

Washington. Nagy napra ké-szült Donald Trump amerikai elnök. A Twitteren előre jelez-te: tegnap, azaz a beiktatása utáni 3. hivatalos munkanap-ján több bevándorlást szigorí-tó rendeletet is aláír. Egyebek mellett szignálja azt a doku-mentumot is, amely lehetővé teszi a mexikói határra tervezett fal megépítését.

Donald Trump választási kampányának talán egyik legbombasztikusabb ígérete volt, amely szerint falat emel az USA és Mexikó határára az illegális bevándorlás megfékezésére, ráadásul a beruházás árát maga a lesajnált déli szomszéd fogja majd kifizetni. Ez utóbbi állítást a mexikói kormány több ízben is visszautasította, s idővel Trump retorikája is változott. A hónap elején például már arról beszélt, noha hosszú távon valóban a mexikóiak fizetik majd meg az építkezés árát, a részleteket még ki kell dolgozni. A fal viszont nem várhat, ezért első körben amerikai adófizetői pénzből látnak hozzá az építkezéshez. Mexikó elfogadhatatlannak tartja, hogy fal épüljön a két ország határán, valamint azt is, ha az Egyesült Államok Mexikó számára hátrányosan akarja módosítani az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) – közölte a mexikói gazdasági miniszter.

Elfalaztatná Mexikót

Az elnök a fal létrehozásakor várhatóan egy 2006-ban elfogadott törvényt vesz majd alapul – vélekedik a Guardian. Az akkori elnök, George W. Bush által aláírt biztonságos kerítés törvény összesen 2000 mérföldnyi (3200 km) határvédelmi rendszer kiépítésére adott volna lehetőséget, azonban végül 700 mérföldnyi (1100 km), különböző típusú kerítést húztak fel a két ország közé. Egyébként igen hosszú idő alatt, az utolsó elemek csak Barack Obama idején kerültek a helyükre. Trump a tervek szerint a jövő héten találkozik a Fehér Házban Enrique Pena Nieto mexikói elnökkel, és szinte biztosan tárgyalnak majd a falról is.

Stop a menekülteknek

Az ovális iroda íróasztalára kerülő dokumentumok közt szerepelnek a menekültügyi rendszer szigorításáról szólók is. Átmenetileg tiltanák az Irakban, Iránban, Líbiában, Szomáliában, Szudánban, Szíriában, illetve Jemenben kiállított vízummal rendelkezők beutazását is. Trump a tweetjében a nemzetbiztonság nagy napjának nevezte a tiltás aláírását. A Guardian emlékeztet: az Egyesült Államokban már most is a világ egyik legszigorúbb szűrési rendszerén kell átmenniük azoknak, akik menedékért folyamodnak. Ennek ellenére a Trump-adminisztráció vélhetőleg még alaposabban megnézi majd a jövőben, az igénylők közül kinek ad végül menekültstátust. A tilalom várhatóan 30 napos lesz és nem vonatkozik a vallási kisebbségek tagjaira, például keresztényekre. Egyes jogászok ugyanakkor azt mondták, hogy a rendeletet bírósági úton megtámadhatják – azzal az indoklással, hogy az egy adott vallás elleni diszkriminatív intézkedés.

Szír kislány kérése

E hírhez kötődik, hogy nyílt levélben kérte a szíriai gyermekek megsegítésére Donald Trumpot egy aleppói kislány, aki a Twitter mikroblogon közzétett üzeneteiről vált ismertté. „Tennie kell valamit a szíriai gyerekekért, mert éppen olyanok, mint a sajátjai, és önhöz hasonlóan megérdemlik, hogy békében éljenek!“ – írta a hétéves Bana al-Abed. Bana felhívta Trump figyelmét arra, hogy több millió szíriai gyermek „szenved az ország különböző részein. Ha megígéri, hogy tesz valamit Szíria gyermekeiért, már szerzett is egy új barátot.” A kislány angoltanár édesanyja továbbította a levelet a BBC brit műsorszolgáltatónak, amelynek honlapján olvasható a teljes szöveg.

Nem lesz egyszerű külföldiként az Egyesült Államokban dolgozni, ha Donald Trump beváltja az ígéreteit. Sok mód lehet arra, hogy korlátozzák a külföldiek munkavállalását. Szigoríthatja például azt a programot, amely az ott tanuló külföldieknek három évet ad a diplomázásuk után, hogy amerikai munkát találjanak – most ezt a határidőt csökkentheti az elnök.

Veszélyes olajvezetékek

Az amerikai elnök aláírta azt az elnöki rendeletet, amely két olajvezeték építési tervének felgyorsítását írja elő. Az egyik olajvezeték a Kanada felől induló, és Kanadával közösen építendő Keystone XL, a másik az amerikai szövetségi államokon végighúzódó Dakota. Az elnöki rendeletben Trump rögzítette azt is, hogy a vezetékek építésekor kötelezően amerikai munkásokat kell alkalmazni. Trump hangsúlyozta, 28 ezer új munkahelyet teremt a nagyszabású építkezés. A csaknem 1900 km hosszan húzódó, magánvállalkozásban építendő Keystone XL a kanadai Albertából szállítaná az olajat Nebraskába, ahol csatlakozna egy már meglévő olajvezetékhez. Az erről szóló megállapodást még George W. Bush elnök írta alá, de 2015-ben Obama elnök elvetette a tervet. A Dakota teljes egészében amerikai területen épülne, Észak-Dakotából indulva Dél-Dakotán és Iowán keresztül Illinois államig érne. A 3,8 milliárd dolláros beruházás csaknem végig magánterületen épül, ám a Dakotában élő sziú indiánok és az őket támogató környezetvédők amiatt tiltakoznak, hogy temetőik és kulturális örökségük egyes részei az építkezés áldozatává válhatnak. (MTI, MNO, hvg.hu)