Tovább dagad az uránbotrány

George Bush amerikai elnök 2003. január 28-án az Unió helyzetéről tartott kongresszusi beszédében utalt arra, hogy Irak Afrikában vásárolt urániumot. A vádról később kiderült, hogy alaptalan. A Time úgy tudja, hogy az olasz titkosszolgálat kezébe került egy tucatnyi levél és más dokumentum, amelyek az iraki–nigeri üzletről tanúskodtak. Ezeket a „bizonyítékokat” az olasz szervek megosztották az USA-val és Nagy-Britanniával. A Time azt is hozzátette, hogy Joseph Wilson volt amerikai nagykövet, aki a CIA részére Afrikában nyomozott, soha nem látta az eredeti olasz dokumentumokat, és kezdettől fogva kételkedett valódiságukban. A múlt pénteken a Newsday című bulvárlap azt írta, hogy 2001 végén a brit és az olasz titkosszolgálat riadóztatta először a CIA-t az iraki–nigeri állítólagos urániumtárgyalásokról. Az ügyről már márciusban említést tett a The Washington Post, amely szerint a „nigeri dokumentumok” csak februárban, vagyis a Bush uniós beszéde után jutottak el az amerikai hírszerzéshez, és a CIA-nak is kétségei voltak azok hitelessége felől. Az olasz érintettséget pedzegette magas brit körökre hivatkozva tegnap a londoni Financial Times is.

Az olasz kormányfői hivatal alaptalannak nevezte a Time értesülését, és leszögezte: az olasz titkosszolgálat semmilyen, az üggyel kapcsolatos dokumentumot nem adott át más hírszerző szerveknek. Pietro Folema, a Baloldali Demokraták (DS) képviselője szerint azonban a Chigi-palota sietős cáfolata tulajdonképpen beismerés. Folema javasolta korábban parlamenti bizottság létrehozását az iraki háborúval kapcsolatos olasz felelősség kivizsgálására. Most úgy vélekedett: sürgősen el kell fogadni a bizottság megalakulására vonatkozó törvényjavaslatot, hogy kiderüljön, aktív részt vállalt-e az olasz kormány az iraki háborút igazoló nagy hazugság felépítésében. Valdo Spini, ugyancsak DS-képviselő követelte, hogy Berluconi a törvényhozás előtt számoljon be az ügyről. Interpellált Antonio Martino védelmi és Franco Frattini külügyminiszterhez Alfredo Biondi és Raffaele Costa, a Forza Italia két képviselője is. Közben az olasz katonai titkosszolgálat (SISMI) elismerte, hogy még 2000-ben ő szerezte az információt az Irak és Niger közötti urániumtárgyalásokról. Azt azonban tagadta, hogy ezt továbbadták volna a CIA-nek. Massimo Brutti, az olasz törvényhozás titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja a La Repubblicának úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak a parlament elé kell tárnia a rendelkezésre álló dokumentációt, mivel az iraki hadműveletek már véget értek, és titokban tartását már semmi nem indokolja. Brutti szerint az a kérdés, hogy a dokumentumokat vajon Dick Cheney amerikai alelnök minősítette-e perdöntő bizonyítéknak, vagy pedig ez már a római miniszterelnökségen megtörtént.

Jack Straw brit külügyminiszter tegnap a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a nigeri uránvásárlásról szóló információkat egy külföldi titkosszolgálattól kapták, és ez került bele az iraki tömegpusztító fegyverekről tavaly szeptemberben készült dossziéba. Straw továbbra is meggyőződését hangoztatta, hogy a dokumentumok hitelesek voltak. Egyúttal hozzátette, hogy a London által felhasznált dokumentumok teljesen mások, mint azok a hamisítványok, amelyekre az amerikaiak korábban hivatkoztak, és a brit vezetés nem is ismerte azokat az év elejéig. Straw szerint Nagy-Britanniának nincs joga egy harmadik ország titkosszolgálatától származó információt átadnia ez utóbbi hozzájárulása nélkül.

Az Irak lefegyverzésében való dán részvételt nem a CIA információi, hanem Hans Blixnek, az ENSZ fegyverzetellenőrei vezetőjének jelentése alapján hozták – jelentette ki tegnap Per Stig Moller dán külügyminiszter. A dán ellenzék ugyanis szintén vizsgálatot követelt arról, hogy valóságos vagy hamis vádak alapján indult-e meg az Irak elleni invázió. Dánia egy tengeralattjáróval és egy hadihajóval vett részt a hadműveletekben, jelenleg 400 fős dán biztonsági alakulat állomásozik Irakban.

Szaddám a Tigris mentén bujkál

London. Szaddám Huszein bukott iraki elnök a Tigris folyó mentén, a Bagdad és Szamarra város között elterülő térségben rejtőzködik. Ezt az iraki katonai titkosszolgálat egyik volt vezetője állítja. Vafik asz-Szamerraj tábornok a The Independentnek elmondta: a bukott iraki elnöknek sikerült elmenekülnie üldözői elől, kihasználva az iraki főváros és a tőle északnyugatra fekvő Szamarra között fekvő, sűrűn lakott és sűrű növényzet borította terület előnyeit. ĺgy most mintegy 60 kilométer hosszú és 20 kilométer széles övezetben bujkál. (MTI)