Nem egész egy évvel a berlini fal leomlása után Németország ismét egy állam lett. Bár a németek egytizede nem bánná, ha visszafelé forogna a történelem kereke, a mai napot Németország-szerte a Német Egység napjaként ünneplik.
Tizenkét éve újra egységben
A hetvenes éveiket taposó politikusok összeölelkezése és tegeződése nem a kameráknak és az újságíróknak szólt: Kohl és Gorbacsov elmondta, ők ketten magánemberként és nem politikusként barátkoztak össze. Családi tragédiák párhuzamos szálai kötik őket össze, mindkettőjük elvesztette egy-egy közeli rokonát a háborúban.
„Tárgyalóasztalhoz is világéletünkben mint Helmut Kohl és Mihail Gorbacsov ültünk, nem pedig német kancellárként és szovjet elnökként” – mondta Kohl, majd hozzátette: egy valakinek még mindenképpen ott kellene lennie velük. Idősebb George Bush volt amerikai elnök érdemei ugyanis kétségbevonhatatlanok a német újraegyesítésben. „Szokatlan érzés lehetett, amikor találkozott a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és az Amerikai Egyesült Államok elnöke” – morfondírozott hangosan a volt német kancellár. „A német egység megteremtésében kulcsfontosságú volt egy híd létrehozása Moszkva és Washington között. Ezt a hidat Gorbacsov és Bush hozta létre” – fogalmazott Kohl. Gorbacsov ezzel kapcsolatban elmondta, hogyan változott a szovjet–amerikai viszony a konfrontáció politikájától a párbeszéd megkezdésén át az együttműködésig. Helmut Kohl visszaemlékezésében felidézte Margaret Thatcher brit kormányfő kifakadását, aki az amerikai–szovjet közeledést ezekkel a szavakkal kommentálta egy strasbourgi konferencián: „Már kétszer legyőztük őket, és most megint itt vannak!”
Kohl újabb adalékokat ismertetett a berlini fal megnyitása utáni napok fejleményeiből. Elmondta, a szovjet biztonsági szervek, főként a hadsereg és a KGB képviselői azt követelték Gorbacsovtól, vessék be a Kelet-Németországban állomásozó csapatokat, mivel a határnyitás miatt az NDK-ban lévő szovjet intézmények veszélyhelyzetbe kerülnek. A volt német kancellár szerint Mihail Gorbacsov bátorságának köszönhető, hogy a pattanásig feszült helyzet nem torkollt fegyveres konfliktusba. Gorbacsov megerősítette, hogy voltak beavatkozást sürgető hangok a hadseregen és a titkosszolgálaton belül, ám hozzátette, „harckocsikkal felvonulni bűncselekmény lett volna”, ezért lépett közbe.
A passaui rendezvényen jelenlévő Csáky Pál miniszterelnök-helyettes lapunknak elmondta, Kohl és Gorbacsov visszaemlékezésének tanulsága számára az volt, hogy az is elérheti, amit akar, aki gyenge és kicsi, ám felkészült. „Kettőjük közül kétségkívül Helmut Kohl a nagyobb politikus, Gorbacsov viszont összehasonlíthatatlanul jelentősebb hatalmi pozícióban volt. Kohl egyesíteni akarta Németországot, és ezt véghez is vitte. Nem tudom, Gorbacsov mit akart, lehet, hogy ő sem tudta. Tény, hogy egy birodalom hullott szét a kezei alatt. Sokat gondolkodtam, mennyire volt ez spontán folyamat, és mennyire volt benne az ő keze. Azt hiszem, ez egy olyan hullám volt, amit ő már nem tudott befolyásolni.” (jéel)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.