Távozott a gazdasági csodabogár a magyar jegybank éléről

Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben úgy fogalmazott: Matolcsy György a jobbkeze. Gazdasági csúcsminiszterként ő adott arcot a 2010-ben hatalomba lépett Orbán-kormány első gazdasági akciótervének. Ennek következménye lett az egykulcsos személyi-jövedelemadó, a fogyasztást terhelő 27%-os ÁFA bevezetése és a különadók, amelyek azóta is az Orbán-féle gazdaságpolitika sarokköveit jelentik. 2013 márciusától Matolcsy György a kormány szolgálatába állította a törvény szerint független Magyar Nemzeti Bankot (MNB).

Piros pötty a gyerek fenekén

Ezután az MNB-ben elterjedtek a különféle „unortodox” praktikák, amelyek sokáig ható társadalmi költséggel járnak, és amelyekért a felelősség egyértelműen a Matolcsy vezette jegybankot terheli. A formabontó megoldásainak voltak előjelei, hiszen Matolcsy György első villanásainak, legelborultabb anyagának egyike volt a 2011 decemberében még nemzetgazdasági miniszterként összeállított Magyar Növekedési Terv. A dokumentum egyik különlegessége, hogy bár növekedési tervről volt szó, a víziók ismertetése mellé már nem igazán fértek be a számok. 

Ahogy Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök fogalmazott: Matolcsy nem igazán szereti az adatokat. Annál inkább a bombasztikus kifejezéseket. Például a vízió alapja az volt, hogy Magyarország „interkontinentális térszerkezeti fordítókorong” szerepet fog betölteni… Simán elkalandozott a történelem számára ismeretlen vizeire is, például ilyen csemege kötődik hozzá: „Mi büszkék vagyunk, hogy Ázsiából jöttünk. Kisgyermekeink fenekén 100-ból 30 esetben hat hétig kis, piros pont van, mint a japán kisgyermekek fenekén.”

Lenyúlta a jegybank pénzét

Matolcsynál gyorsan megmutatkozott a szerepzavar: jegybankelnökként is a gazdaságpolitika fő alakítójának látva magát, előszeretettel vont magához a kormányzat hatáskörébe tartozó feladatokat. Ennek első megnyilvánulása volt, amikor – a jegybanki függetlenséget sajátosan értelmezve – felhatalmazta magát arra, hogy az MNB-ben keletkező nyereség felhasználásáról döntsön. A 2014-ben megalkotott „alapokmányba” már azt is beírták: az MNB „a gazdálkodásában is megnyilvánuló függetlensége alapján eredménye terhére a közjót szolgálja”, vagyis az új felfogásban a közjó az, amit a jegybanki vezetés annak tekint. Így jöhettek létre 270 milliárd forint átirányításával a jegybank alapítványai, amelyekben Matolcsy szerint „a közpénz elvesztette közpénzjellegét”.

Padlóra küldte a forintot

A nagyotmondásban jeleskedő Matolcsy György közgazdasági gondolkodását mindig is áthatották a főárammal szembeni elképzelések. Mindez a rövid távon vonzó megoldást kínáló, ám távlatos hatásaival kártékony támogatási programokban öltött testet. Ilyen túlkapásként értékelhető a forint leértékelődéséből keletkezett jegybanki nyereség fölötti rendelkezés kisajátítása az alapítványok révén. 

A forint 12 év alatt hatalmas értékvesztést szenvedett el az összes európai valutával szemben. Matolcsy színre lépése előtt, 2013. február végén egy euró 296 forintot ért, 2025. január végén viszont 408 forinton jegyezték, vagyis elnöksége alatt 38 százalékkal értékelődött le. Hogy ez mennyire a magyar kormányzati és jegybanki politika sara, jól mutatja, hogy ez idő alatt a forint a cseh koronához képest 40, a lengyel zlotyhoz képest 36, de még a szerb dínárral és a román lejjel szemben is 28, illetve 21 százalékkal leértékelődött. Az inflációs hatások szempontjából az sem mellékes, hogy az amerikai dollárhoz képest 74 százalékot veszített értékéből a forint. 

A Matolcsy-korszak talán egyetlen pozitívumaként a devizahitelek forintosítását említhetjük, hiszen a svájci frankkal szemben is 75 százalékos értékvesztést szenvedett el a magyar valuta, és legalább ezt nem kell már az adósoknak elviselniük.

Sikertelenségben első

Pusztán az infláció alakulása alapján – az árstabilitás fenntartása egyébként a Magyar Nemzeti Bank elsődleges feladata – Matolcsy megkaphatná az évezred legsikertelenebb jegybankelnökének járó málnadíjat. Ugyanis a közgazdász második ciklusára esik egy 25,7 százalékos inflációs csúcs (2023. január), az éves átlagos infláció pedig két évben (2022 és 2023) az 1990-es évek óta nem látott magasságokban (14,5 és 17,6%) járt. A kumulált (halmozott) infláció a hivatalba lépésétől, 2013-tól 2024-ig bezárólag pedig riasztóan magas, 68 százalék volt.

Dubaj és Porsche-flotta

Matolcsy jó apa, törődött családja meggazdagodásával, igaz ezt is „unortodox” módon tette. Fia, Matolcsy Ádám üzleti sikereit jelentős részben az édesapja által irányított Magyar Nemzeti Banknak, az ugyancsak családi kötődéssel rendelkező NHB banknak és más állami intézményeknek köszönheti. 

A családi segítség révén Matolcsy és egy hozzá kötődő üzleti kör néhány év alatt jelentős vagyont tudott felhalmozni. A 39 éves Matolcsy Ádám tavaly egyéves bérleti szerződést kötött egy 3,5 milliárd forint értékű, 5 szobás, kétszintes luxusvillára, amely az Egyesült Arab Emírségekben, Dubaj pálmafa alakú szigetének egyik ágán épült. A szigetnek ezen a részén az ilyen típusú villák mindegyikéhez tartozik legalább 8 fürdőszoba, medence és saját tengerpartszakasz is. Matolcsy Ádámról régóta ismert, hogy kedveli, és gyűjti a nagyértékű autókat. 2019-ben az Átlátszó kérdésére megerősítette, hogy négy Porsche 911 Targája van. Megnyugtatásul: ezeknél jóval újabb, és jóval nagyobb értékű autót, egy Porsche Taycan Turbo S-t használ... 

( ÉS, MaHa, hvg, Tlx, 444)