Tartanak a tömeges kivégzésektől

Afganisztánban ma mindenki úgy utazik, ahogy lehetTASR/AP-felvételek A kérést Craig Stapleton, az USA prágai nagykövete tolmácsolta Jan Kavannak. A cseh külügyminiszter megígérte az amerikaiaknak, hogy az ügy érdekében minden tekintélyét latba veti. Mint kiderült, mégsem a német fővárosban, hanem a Bonn közelében fekvő Petersbergen rendezik a hétfőn kezdődő Afganisztán-konferenciát.

Négy meghatározó erő

Christoph Zöpel külügyi államminiszter tegnap elmondta: a mintegy 60 résztvevő az afgán társadalom négy meghatározó erejét fogja képviselni. Első helyen említette a római csoportot, a száműzött Záhir Sah volt királyt és híveit. A következő a ciprusi csoport: ezalatt az emigránsoknak az a része értendő, amelyet szoros szálak fűznek Iránhoz. Főként a hazarák és a tádzsikok törzseit értik alattuk, mivel e két népcsoport az iráni nyelvcsaládhoz tartozik. A harmadik alakulat az úgynevezett bonni-frankfurti csoport: olyan afgánokat takar, akik évtizedek óta élnek német földön; többnyire az értelmiséget képviselik. Java részük még az 1978-as forradalom nyomán hagyta el hazáját. A negyedik kategóriába sorolta a pesavariakat: ők képviselnék a tanácskozáson a legjelentősebb afganisztáni nemzetiséget, a pastukat.

Ragaszkodnak az ENSZ-felügyelethez

Már szerdán este is érkeztek olyan hírek, hogy a Kunduznál harcoló – mintegy tízezer fősre becsült – tálib erők vezetői hajlandók megadni magukat, tegnap viszont ismét arról szóltak a tudósítások, hogy folytatják a tárgyalásokat. Az afganisztáni tálib harcosok többsége az AFP értesülése szerint hajlandó letenni a fegyvert, de a velük vállvetve harcoló mintegy 2000 pakisztáni, arab és csecsen önkéntes az északiak – alkalmasint tömeges kivégzésekben megnyilvánuló – haragjától tartva váltig hangoztatja, hogy csak az ENSZ képviselőinek felügyelete alatt teszi le a fegyvert. A világszervezet elzárkózott az ilyen értelmű részvételtől, mivel nincs a térségben olyan ENSZ-erő, amely e faladatnak eleget tudna tenni. Ugyancsak elzárkózott a fegyverletétel közvetítői szerepétől az USA és Nagy-Britannia is. Pervez Musarraf pakisztáni elnök pedig ismét figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy vérfürdőbe torkollhat az, ha a tálibok és szövetségeseik az északiak fogságába kerülnek.

Halála felingerelné híveit

Oszama bin Laden és Ajman az-Zavahri a rabság helyett inkább a halált fogja választani, elpusztulásuk pedig haragra gerjeszti majd híveiket – állítja Muntaszir az-Zajjat egyiptomi ügyvéd, aki iszlám fundamentalisták védőjeként szerzett hírnevet. Az 50 éves, eredeti foglalkozását tekintve sebész Zavahri az Iszlám Dzsihád vezére, akit Mohammed Atef halála óta az Amerika elleni terrortámadások felbujtójának és pénzügyi támogatójának tartott Oszama bin Laden jobbkezének tekintenek. Az ügyvéd elismerte, hogy az al-Kaida katonailag vereséget szenvedett, de úgy vélte, totális vereségről még nem beszélhetünk. „Az elvakult iszlám harcosok új nemzedéke sokkal erőszakosabbnak és rombolóbbnak ígérkezik” – tette hozzá. (m, o, t)