Szolidaritási istentiszteletet tartottak Magyarországon, a Dohány utcai zsinagógában

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) megemlékezésén részt vett mások mellett Novák Katalin köztársasági elnök, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Karácsony Gergely főpolgármester, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija és Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke.

Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke a szolidaritási istentiszteleten arról beszélt: megrendülten áll hallgatósága előtt, de ha körbenéz, tudja, hogy nincs egyedül a fájdalmával.

Külön megköszönve Novák Katalinnak a teljes magyar társadalmat képviselő jelenlétét, azt mondta: a zsidó közösség gyásza és fájdalma közös a magyar társadaloméval.

A Mazsihisz elnöke úgy fogalmazott: a zsidó nép legszentebb könyvének, a Tórának az örömünnepén történt embertelen terrortámadás nemcsak Izraelt és a zsidóságot sújtotta. A gyermekeket is kegyetlenül lemészároló terroristák „nemcsak emberéleteket oltottak ki Izraelben, de brutálisan megszegték a tízparancsolatot is, amellyel éppen a Tóra ajándékozta meg az egész emberiséget”.

A terror, amely Izraelt és a zsidóságot érte, egyúttal az emberség, a szeretet, a Szentírás által közvetített legfőbb erkölcsi parancsolatok, a legfontosabb társadalmi eszmények ellen elkövetett állatias akció volt – jelentette ki Grósz Andor.

Kitért arra: a megemlékezésen most együtt vannak olyan zsidó felekezetek és zsidó vallási irányzatok képviselői, akiket a belső konfliktusokkal terhelt hétköznapokban nyilvánosan talán nem is lehetne egy asztalhoz ültetni.

A zsinagógában most egybegyűlt zsidók, nem zsidók, keresztények olyan világot akarnak utódaikra örökül hagyni, ahol nem a terror az úr – emelte ki Grósz Andor. Úgy fogalmazott: „Hiszünk, mert hinnünk kell abban, hogy léteznek a társadalmi életben olyan utak, amelyek másfelé kanyarognak ugyan, de egyfelé tartanak: egy olyan világ felé, amelyről a Szentírás minden szava szól és amelyben nincsen helye sem embertelenségnek, sem állatias ösztönöknek, sem barbárságnak.”

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael magyarországi nagykövete megköszönte az egész magyar nemzetnek, az egyházak vezetőinek és a politikai élet szereplőinek a szolidaritást Izraellel.

Emlékeztetett: 75 év telt el Izrael alapítása óta, de lakosai még mindig ugyanazzal a terrorizmussal küzdenek.

Izraelt megtámadták, háborúban áll – mondta a nagykövet, hangsúlyozva, hogy ez nem csak az ő problémájuk, mert a támadás, amely a zsidó államot érte, el fogja érni Európát is. Hozzátette: jelzi ezt, hogy szerte a világon a terroristákkal szimpatizáló csoportok ünnepelték a gyilkosokat.

Azt is mondta: Izrael meg fogja nyerni ezt a háborút, mert a zsidó közösség titkos fegyvere, hogy nincs hova menniük onnan, ezért mindenáron megvédik hazájukat.

Mester Tamás, a BZSH elnöke arról beszélt: október 7-e szörnyű nap minden érző ember számára, bárkihez is imádkozzon.

Ez nem terrortámadás, hanem háború – jelentette ki Mester Tamás.

„Sátáni lények eszeveszett tombolásának” nevezte, hogy a Hamász fegyveresei által szabályosan kiirtott Kfar Aza településen az áldozatok között 40 meggyilkolt csecsemőt találtak, akik közül többeket lefejeztek.

Az végképp érthetetlen – tette hozzá Mester Tamás –, hogy a Nyugat-Európába egy jobb életért bevándorló és a nyugati demokratikus életforma előnyeit élvező palesztin-muszlim közösség egy része miért ünnepli önfeledten az esztelen terrort.

Hangsúlyozta: a több mint ezer kioltott ártatlan élet, a több ezer sebesült és a több száz ártatlan túsz feljogosítja Izraelt a terror elleni honvédő háború megvívására, és ebben az euroatlanti térségben élő modern polgári demokráciáknak támogatniuk kell a zsidó államot.

Győrfi László, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség társelnöke szerint ebben a válságos helyzetben nem azt a kérdést kell feltenni, hogy mi lesz, hanem azt, hogy „mi mit tudunk tenni azért, hogy megváltoztassuk a világot...”

A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a közösség tagjai ne hagyják magukat megtörni. „Legyünk büszkék arra, hogy zsidók vagyunk, a 3000 éves kultúránkra és értékrendünkre, (...) civilizációnk sok ezer éves bibliai, tórai értékeire” – mondta Győrfi László.

Frölich Róbert országos főrabbi arról beszélt: a háború nem az arabok és a zsidók ügye, hanem valamennyiünké, akik ezen a bolygón élünk és embernek tartjuk magunkat. Nem egy országot támadtak meg, hanem a terror, a gyűlölet, az aljasság indított háborút a civilizáció ellen.

A főrabbi azzal zárta beszédét: hiszi, hogy a közös, egy akarattal mondott ima meghallgatásra talál, és hinnünk kell abban is, hogy Jeremiás próféta 2500 évvel ezelőtti, a szentély pusztulását sirató szavai beteljesednek a Hamász terroristáin: „cselekedj velük úgy, örökkévaló, ahogy ők cselekedtek, üldözd őket, és tüntesd el őket az ég alól” – kérte a főrabbi.

Az istentisztelet végén a résztvevők elimádkozták a kádist, majd a zsinagóga előtti téren mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékére.