Szíria, az újabb latorállam?

José María Aznar spanyol kormányfő elfogadta George Bush amerikai elnök megbízását, hogy lépjen kapcsolatba Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, és figyelmeztesse: Damaszkusz ne nyújtson menedéket Szaddám Husszein iraki diktátor támogatóinak. Aznar hétfőn 40 perces telefonbeszélgetést folytatott Bushsal, és hamarosan telefonkapcsolatba kíván lépni a szíriai elnökkel. Bush Spanyolország és az arab országok hagyományos jó viszonyára hivatkozva azt kérte, hogy Aznar személyesen járjon közbe a szíriai elnöknél. Titkosszolgálati források szerint Szaddám több híve és támogatója már most is Szíriában tartózkodik. Szíriával foglalkoztak tegnap a spanyol lapok is, például a szocialista El País szerint „jelenleg nem valószínű, hogy az USA megtámadná Szíriát, de az is veszélyes lehet, ha tovább folyik a kötélhúzás. Szükséges, hogy Washington csendesebb hangfekvésben beszéljen, ahogy az EU tagországok is mérsékletet kértek.” A konzervatív azt ABC hangsúlyozta, hogy Szíria nem jelent Irakhoz hasonló fenyegetést a világra nézve. „Nyilvánvaló, hogy szükség van a térség geostratégiai átrendezésére a biztonság növelése érdekében. De vigyázni kell az erőfitogtatással és meg kell válogatni a szavakat és a tónust.”

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a damaszkuszi cáfolatokkal kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az amerikai hírszerzés vegyifegyver-kísérleteket észlelt az utóbbi 12-15 hónapban. Megismételte, hogy Damaszkusz lehetővé tette szíriai és más állampolgárságú felfegyverzett személyek átlépését Irakba, ugyanakkor menekülő iraki tisztségviselőket fogadott be. A Fehér Ház szóvivője hétfőn este leszögezte, hogy Szíria igenis latorállam. Ari Fleischer részleteket olvasott fel a CIA a kongresszushoz intézett jelentéséből, amely szerint Szíria a múlt év első felében vegyi fegyverekkel kapcsolatos alapanyagokat és technológiát igyekezett beszerezni. A jelentés megállapította, hogy Damaszkusznak már van készlete szarin ideggázból, de a jelek szerint még mérgezőbb ideggázok kifejlesztésével próbálkozik.

Jack Straw brit külügyminiszter az iraki háborúval létrehozott „új realitás” tudomásul vételére szólította fel tegnap az ENSZ BT tagjait, Szíriát pedig arra intette, hogy vessen számot a helyzet komolyságával. „Az USA és Nagy-Britannia lényeges szerepet szán a világszervezetnek” – mondta Straw, de hozzátette: ez a szerep a BT többi tagjának, elsősorban az állandó tagoknak a pozitív hozzáállásától is függ. „Ahelyett, hogy vitákat folytatnak arról, mi történt, és mi történhetett volna, ezeknek az országoknak tudomásul kell venniük, hogy Irakban új realitás van...” A háború folytatásával kapcsolatban Straw azt mondta, nem állítottak össze listát olyan országokról, amelyek ellen háborút szándékoznának indítani. „Nincs ilyen lista, és Szíria nincs azon rajta” – jelentette ki, hozzátéve: Szíriának be kell bizonyítania, hogy nem lator állam, vagyis tisztáznia kell magát a vádak alól.

Aggodalmának adott hangot Kofi Annan ENSZ-főtitkár az USA Szíriával kapcsolatos, erősödő bírálatai miatt. Nyilatkozata szerint ezek a bírálatok még bizonytalanabbá tehetik az amúgy is ingatag közel-keleti helyzetet. Annan Colin Powell amerikai külügyminiszternek arra a hétfői kijelentésére reagált, miszerint az USA diplomáciai és gazdasági szankciók bevezetését mérlegeli Szíria ellen. Kofi Annan nyilatkozatához hasonlóan foglalt állást Javier Solana az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Szerinte a Szíriával kapcsolatos nyilatkozatok helyett a közel-keleti feszültség enyhítésére kellene törekedni.

Párizsban is kétségbe vonják a szíriai vegyifegyver-kísérletekről elhangzott amerikai vádakat. Noelle Lenoir francia Európa-ügyi miniszter tegnap Donald Rumsfeld kijelentését vitatva úgy nyilatkozott, hogy Franciaországnak nincsenek bizonyítékai a szíriai fegyverkísérletekre. A miniszter asszony hangsúlyozta: Franciaország a közel-keleti térség stabilitása érdekében próbálja meg mozgósítani erőfeszítéseit, mert rendkívül törékenynek tartja a helyzetet.

Egy Szíria elleni amerikai fellépés az Irán elleni támadás előjátéka lenne – mondta tegnap Mohszen Rezai, az iszlám rendszer legfelsőbb döntőbírói testületének titkára, a forradalmi gárdisták volt parancsnoka. Mindamellett úgy ítélte meg, hogy „a Szíria elleni amerikai fenyegetések nem hasonlíthatók az Irán elleniekhez”. Azt hangoztatta, hogy egy Szíria elleni fellépés esetén Irán nem folytathatná ugyanazt a semlegességi politikát, mint az iraki háború idején, mert Szíria volt az egyetlen arab ország, amely segítette Iránt az Irak elleni (1980–1988-as) háborúban. „Akkoriban még repülőgépeinket is Szíriába küldtük, hogy onnan hadműveleteket hajtsunk végre Irak ellen” – tette hozzá. (m, t, ú)

Katonailag Iraknál is gyengébb

Moszkva. Orosz katonai szakértők szerint Szíria hadseregének színvonala sok területen elmarad még az iraki mögött is, és az arab ország nem tudna komoly ellenállást tanúsítani egy esetleges amerikai támadás során. Konsztantyin Makijenko, a moszkvai stratégiai és technológiai kutatóintézet igazgatóhelyettese szerint bár Szíria nem áll fegyverembargó alatt, de az ország szegénysége, illetve Izrael intenzív nyomása miatt Damaszkusz gyakorlatilag nem jutott korszerű haditechnikai eszközökhöz az elmúlt időszakban. Ezt erősítette meg Leonyid Ivasov nyugalmazott vezérezredes, a moszkvai geopolitikai tudományok akadémiájának alelnöke is. A tábornok arról is beszámolt, hogy Moszkva évekkel ezelőtt nem volt hajlandó korszerű légvédelmi eszközöket, köztük Sz-300-as rakétarendszereket eladni Szíriának. Moszkva hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn Szíriával, de érdekeltségei jóval szerényebbek, mint Irakban. Az orosz haditengerészet ugyanakkor egy kisebb bázissal is rendelkezik a földközi-tengeri Tartusz szír kikötővárosban. (MTI)