Szakértő: a harcok kezdete óta sok harci eszközt vesztettek az ukránok

Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő ukrán katonai szakértő pénteken Facebook-oldalán közölte, hogy két orosz harckocsizászlóalj hatolt be Ukrajnába. Mint írta: jelenleg két orosz harckocsizászlóalj ukrajnai jelenlétét lehet megerősíteni, továbbá három taktikai és 8-10 diverziós felderítő csoportét. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy moszkvai sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta: "senki sem beszélt tényekről, és nem mutattak be Moszkva elleni bizonyítékokat sem a behatolásról, sem más ügyekben".

Kaiser Ferenc szerint ezek még nem jelentős erők, s ha az oroszok "be akartak volna vonulni" Ukrajna területére, már megtették volna. Mint mondta: egyes források szerint 20 ezer, más források szerint 40 ezer katonájuk van a térségben, s több harckocsijuk van, mint a NATO új, keleti tagállamainak együtt.

Mint kifejtette: az ukrán haderőben a konfliktus előtt nagyjából 130 ezer katona szolgált. Emellett van egymillió kiképzett tartalékos katonájuk, de köztük nagyjából 300-350 ezer orosz anyanyelvű, ők nyilván nem vonulnak be, de így is nagyjából 650-700 ezer kiképzett tartalékosuk bevethető. Megjelent továbbá egy új félkatonai szervezet, amelynek létszámát 35, maximum 55 ezerre becsülik.

A legfrissebb adatok szerint az ukrán haderőben 2014 elején nagyjából 1100 harckocsi lehettet aktív állományban, de már ezek egy része is alkalmatlan volt a bevetésre. Ezeken kívül még nagyjából 1500 lehetett tartalékban. A páncélozott harcjárművek mennyisége 2600 körüli. A harcok során viszont mindegyikből nagyjából 100 körüli mennyiséget veszíthettek. 

Van nagyjából kétezer tüzérségi eszközük, de ezek bevethetősége is kérdéses. Helikopterparkjuk az év elején nagyjából 140 harci- és 40 szállítóhelikopterből állt. Az NKE szakértője azt mondta: a nagyjából 20 bevethető gép közül többet már bizonyítottan elvesztettek. A légierőnek több mint 300 repülőgépe van, de azok hadrafoghatósága is alacsony, s sok eszközük a Krímben volt.

Az ukrán haditengerészetnek eredetileg 12 ezer katonája volt, de nagyobb részük a Krímben állomásozott, s nagyjából felük át is állt. Eszközeikre nagyjából két évtizede nem költöttek. Van viszont egy nagyjából ezer-háromezer katonából álló tengerészgyalogos dandár, ami alkalmas lehet a szárazföldi csapatok támogatására az oroszok elleni harcban - tette hozzá.

Az NKE oktatója beszélt arról is: az ukrán haderő sokszor korszerűtlen eszközeit használja, mert csak azokat tudja üzemeltetni. Jellemzően a 30 éves T-64-eseket üzemeltetik, az újabb T-80-as és T-72-es harckocsikat pedig mostanáig raktárakban tartották, mivel ezekhez orosz alkatrészek kellenének. Ezeket jelen helyzetben az oroszok sem adnák oda.

Kaiser Ferenc kitért továbbá arra, hogy az ukrán hadsereg készleteit nagyjából 180 raktárban tárolják, illetve tárolták. Ebből több a Krímben volt, ami a félsziget annexiójával elveszett. Nincsenek pontos adatok ezen veszteségekről, de pár százas tétel lehet, amely a szeparatisták, illetve az oroszok kezére került.

Az ukrán védelmi költségvetés nagyjából kétmilliárd dollárra tehető. Ez, bár több mint korábban, még mindig csak nagyjából duplája a magyar védelmi költségvetésnek ahhoz képest, hogy nekik egy hatszor nagyobb haderőt kell belőle finanszírozniuk. Így ebből a keretből se nagyon jutott korszerű, új harci eszközök beszerzésére - mondta a szakértő.

Kaiser Ferenc felidézte továbbá, hogy a Szovjetunió szétesésekor Ukrajna csaknem száz interkontinentális ballisztikus rakétát és nagyjából kéttucat hadászati nehézbombázót örökölt ezer atomtöltettel. Ukrajna 1991-1992-ben nagyobb atomhatalom volt, mint Franciaország és Nagy-Britannia együtt. Ukrajna a földgázszállításért cserébe a tölteteket ingyen, a hordozóeszközöket anyagi ellentételezésért átengedte az oroszoknak. Ukrajna viszont úgy mondott le ezekről az eszközökről, hogy cserébe az ENSZ BT állandó tagjai garantálják határainak sértetlenségét. Az oroszok ezt most megszegték.

Az NKE szakértője szerint abban lehet bízni, hogy az októberi ukrajnai választásokig valamilyen kompromisszumot kötnek. Például, hogy Ukrajnán belül engedélyezik a területi autonómiát az orosz kisebbségnek, s lemondanak a Krímről, s akkor az oroszok abbahagyják ezt a külső bomlasztást. Majd ha kicsit stabilizálódik a helyzet, kiegyezhetnek Moszkvával - véli a szakértő.

Kaiser Ferenc kitért arra is: a két keleti megyében, ahol a harcok zajlanak, eddig békében éltek egymás mellett az oroszok és az ukránok. Azóta viszont rengeteg az atrocitás, csak augusztusban nagyjából több mint kétezren haltak meg a harcokban. Minél tovább tart a konfliktus, annál nehezebben elképzelhető, hogy ez a két népcsoport a jövőben is békében tud élni egymással.

A szakértő szerint Európának is az lenne a legjobb, ha minél előbb rendeződne a helyzet, mivel földgázt csak kelet felől tudunk venni. Ha őszre, decemberre is elhúzódnak a harcok, akkor valószínű, hogy az oroszok vagy az ukránok nyomásgyakorlásként elzárják a vezetékeket. Ez pedig több európai országot, köztük Magyarországot is érinti. Hozzátette: már Oroszországnak is problémát okoz a jelentős számú menekült eltartása. Donyeck például egymilliós város volt, most egyes becslések szerint már csak 400 ezren élnek ott.