Sütemény a szavazónak, Fehér Ház a győztesnek

Úgy tűnik, az amerikai szavazók fantáziája határtalan.. ČTK/AP-felvételA négy időzónát magában foglaló ország keleti partvidékén a szavazóhelyiségek reggel 6 órakor (közép-európai idő szerint 12-kor) nyíltak meg, és máris hosszú sorok alakultak ki, különösen az elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságú államokban. A hagyománynak megfelelően már röviddel éjfél után leszavaztak a New Hampshire állambeli Hart’s Location és Dixville Notch parányi települések választói és 16-14, illetve 19-7 arányban Bush elnököt támogatták, más elnökjelölt nem kapott voksot. Utóbbiban a négy évvel ezelőttihez képest Bush elnök két szavazatot vesztett. A szavazóhelyiségek államonként, sőt megyénként eltérően, általában este 6-9 óráig tartottak nyitva. Legutoljára Hawaiiban és Kaliforniában, valamint Alaszkában zártak közép-európai idő szerint reggel 5 illetve 7 órakor.

Az elnök maga Crawfordban adta le voksát a reggeli órákban. Bush Texasból az ohioi Columbusba utazott, ahol támogatóival találkozott, majd visszatért a washingtoni Fehér Házba. Az elnök a szavazás után a sajtónak nyilatkozva kijelentette, biztos győzelmében és kifejezte reményét, hogy a választás már az este véget ér. „Bízom a nép ítéletében” – mondta. Kerry szenátor Bostonban szavazott, de útközben megállt Wisconsinban, hogy híveivel találkozzon. Bush és Kerry lélegzetelállító véghajrával fejezte be választási kampányát az elnökválasztás kimenetelét meghatározó fontosságú államokban, hogy mozgósítsák szavazótáborukat.

Az ország 32 államában a választók már korábban is leadhatták szavazatukat. A korai választás lehetőségével sok millióan éltek, Floridában így már közel két millió ember szavazott le a választás napja előtt.

A szakértők a világ legdrágább kampánya után is megjósolhatatlannak tartják, hogy George Bush elnök kap-e újabb négyéves megbízást, vagy demokrata párti kihívója, John Kerry szenátor lesz a Fehér Ház új lakója. Bizonyos viszont a rendkívüli arányú választási részvétel. A felmérések szerint akár 117-121 millióan voksolhatnak az idén, míg négy évvel ezelőtt 106 millióan adták le szavazatukat. A választási részvétel a 2000. évi elnökválasztáson 50,7 százalékos volt, most elérheti az 58-60 százalékot. (A mélypont 1996-ban volt 49 százalékkal.) Az elemzések szerint a minél nagyobb arányú választási részvétel Kerry szenátornak kedvez.

Az embereket az önkéntesek süteménnyel, trikókkal, uszodajegyekkel kapacitálták a szavazásra. Clevelandban eső esetére önkéntesek készültek, hogy sorfalat álljanak esernyőkkel. Kedd munkanap lévén számos munkaadó külön időt biztosított az alkalmazottaknak a szavazásra.

Az amerikaiak tulajdonképpen elektorokat választanak, az államok küldötteit, s formálisan ők választják meg az elnököt. Az államok népességszámuktól függően eltérő számú elektori szavazattal rendelkeznek. Az 538 elektori szavazatból 270 szükséges győzelemhez. Az elnökjelölteknek így 51 külön választási csatát kell megvívniuk. Az 50 állam közül 48, valamint a főváros, Washington annak a jelöltnek adja összes elektori voksát, aki az adott államban megszerzi a választók szavazatainak a többségét. (Nebraska és Maine 5 illetve 4 elektoráról vegyes rendszerben döntenek.) A felmérések fényében már csak 6-8 államban bizonytalan, hogy ki kapja meg a lakossági szavazatok többségét. Elemzők szerint az úgynevezett csatatér-államok közül Florida, Pennsylvania és Ohio a legfontosabb 27, 21 illetve 20 elektori szavazattal és az elnökválasztást feltehetően az a jelölt nyeri meg, aki a három állam közül kettőben szavazattöbbséget szerez.

A választás lebonyolítása az Egyesült Államokban a szövetségi államok hatáskörébe tartozik, így a különféle szavazási módok tarka mozaikja rajzolódik ki az ország térképén: a sokat bírált lyukasztós szavazólapoktól a képernyő érintésével működtetett elektronikus szavazógépekig.

A szoros verseny miatt a 2000. évi floridai káosz megismétlődésétől tartanak az elemzők. A két elnökjelölt bizakodóan nyilatkozott arról, hogy ezt el lehet kerülni, kampánycsapataik azonban ügyvédek ezreit fogadták fel minden eshetőségre felkészülve, sőt repülőgépeket is béreltek számukra, hogy gyorsan ott teremhessenek, ahol szükség lenne rájuk. Jogi csatára akkor lehet számítani, ha valamelyik államban túl szoros lesz az eredmény. Bonyodalmakat okozhat az ideiglenes szavazatok országosan bevezetett új intézménye: ilyen lapot kapnak azok, akiknek a neve valamilyen okból nem szerepel a választói névjegyzéken. A voksokat a választó szavazati jogosultságának ellenőrzése után számolják össze, de egyes államokban érvénytelennek tekintik, ha nem a területileg illetékes szavazóhelységben adták le. Az összeszámlálásra váró ideiglenes szavazatok száma adott esetben sokszorosan meghaladhatja a két jelölt közötti szavazatkülönbséget. Az amerikai elektronikus sajtó munkatársai rendkívüli óvatossággal fognak eljárni az eredmények ismertetésében, mivel 4 évvel ezelőtt megégették magukat, amikor Al Gore demokrata párti jelöltet hirdették ki győztesnek Floridában, amit aztán néhány órával később vissza kellett vonniuk. A sajtó számára a szavazási részadatokat az AP hírügynökség gyűjtötte. Az ABC, CBS, NBC, CNN, Fox News és az AP hírügynökség két céget bízott meg a szavazóhelységekből távozók megkérdezésével. Az Edison Media Research és Mitofsky International a kulcsfontosságú államokban 2000-2000 választót kérdezett meg közvetlenül a szavazás után. A televíziók megállapodtak abban, hogy addig nem készítenek prognózist, amíg az adott államban még nyitva vannak a szavazóhelységek. (mti, ú)