Sorsdöntő holland választás

Amszterdam. Felmérések sze-rint azonos támogatottságot tudhat magáénak a Mark Rutte vezette jobboldali Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) nevű kormánypárt és Geert Wilders bevándorlásellenes holland Szabadságpártja (PVV) a március 15-i holland parlamenti választások előtt.

A március 15-i holland választás legfontosabb kérdése, hogy lehet-e miniszterelnök Geert Wildersből, akit mostanság együtt szokás emlegetni Donald Trumppal, Orbán Viktorral, Marine Le Pennel vagy a brexittel. A helyzet azért Hollandiában is bonyolultabb ennél: Wilders nem a semmiből jött, és most a parlamenti alsóházi választás megnyerése felé tart.

Törékeny koalíció

Hollandiát most egy törékeny kétpárti koalíció kormányozza. Annyira törékeny, hogy néhány hónapja már a többsége sincs meg; a 150 tagú alsóház 75 kormánypárti képviselőjét a jobboldali liberálisok (Szabadság és Demokrácia Néppártja, VVD) és a baloldali munkáspártiak (PvdA) adják. A jelenlegi állás szerint a kormányfő Mark Rutte 23–27, Geert Wilders pártja 24–28 képviselői helyet szerezne meg a 150 fős holland parlament alsóházában. Sokak körében visszatetszést keltett, hogy Geert Wilders a rotterdami Spijkenisse munkásnegyedben tartott hétvégi kampánynyitóján élesen kikelt a marokkói bevándorlók ellen. „Hollandiában sok a marokkói söpredék, amely veszélyessé teszi az utcákat” – jelentette ki Wilders, akit rendőrök és biztonsági emberek fogtak közre a Szabadságpárt (PVV) fellegvárának tartott, de etnikailag megosztott rotterdami kerületben tett sétáján. A politikus emellett arra szólított fel, hogy a muszlimellenes, euroszkeptikus pártjára leadott szavazatokkal segítsenek „visszaszerezni” Hollandiát a hollandoknak. Hollandia mintegy 17 milliós lakosságának körülbelül 5%-a muszlim és mintegy 400 ezren marokkói bevándorlók.

Wilders magyar felesége

Az ország közvéleménye Wilders nevét 2001. szeptember 11. után jegyezte meg mindörökre, ő lett a „a politikus, aki megmondta előre”. Számos érdekesség van személye körül, a haja kiszőkített, felesége Márfai Krisztina, egy magyar exdiplomata – időnként megfordul anyósáéknál Nyírparasznyán –, biztonsági okok miatt hetente csak egyszer találkozhatnak. Egy csapat biztonsági ember vigyáz rá éjjel-nappal, lakóhelyét sűrűn változtatja. Különösen azután lett forró a lába alatt a talaj, hogy 2008-ban csinált egy 17 perces, az iszlámot a terrorizmussal azonosító kis filmecskét.

Széttöredezett rendszer

A holland pártrendszer annyira széttöredezett, hogy elemző legyen a talpán, aki a legfrissebb felmérések alapján megjósolja, hogy ki kivel alkothat koalíciót. Hollandiában 1%-os a parlamenti küszöb, rendszeresen 10–11 párt jut a parlamentbe, és a kiegyenlített erőviszonyok miatt ideológiailag távol álló pártok is alkothatnak koalíciót, lásd a mostani, jobboldali liberális–munkáspárti formációt. Egy biztos: akkora sokkra nem kell számítani, mint amekkorát Donald Trump győzelme okozott az amerikai elnökválasztáson: vagy sokpárti koalíció alakul, vagy előrehozott választásokba torkollanak a koalíciós tárgyalások. Elemzők szerint a holland eredmény hatással lesz az idei németországi és franciaországi választások kimenetelére is. Egyes vélemények szerint Geert Wilders az iszlámot bíráló és a bevándorlást ellenző Szabadságpárt választási győzelme esetén kivezetné Hollandiát az Európai Unióból és feladná az eurót mint fizetőeszközt. (MTI, Index)