Sárga lapot kaptak Európa kormányai

Aggasztónak tartja az Európai Bizottság, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagországokban alacsony volt a részvétel a választáson – jelentette ki tegnap az „európai kormány” szóvivője. „Probléma volt a szavazók részvételével a nemrégiben csatlakozott országokban, Ciprus és Málta, valamint két másik ország, Litvánia és Lettország kivételével, ahol a helyzetet még elfogadhatónak mondhatjuk” – közölte Reijo Kemppinen szóvivő. Ami a 15 régi tagállamot illeti, „a részvételi arány stabil maradt.

Pat Cox, az Európai Parlament elnöke brüsszeli sajtóértekezletén riasztónak nevezte az EU-ellenes és szélsőjobboldali pártok jó eredményét, bár hozzátette, hogy a parlament képviselőinek 85-90 százaléka azért az integrációpárti erőkből kerül ki. A voksoláson Cox szerint a 338 millió EU-választópolgárból csak mintegy 150 millió, vagyis 44,2 százalék vett részt: ez az európai parlamenti választások történetében mért legalacsonyabb adat.

A választások másik jellemzője, a kormányzatok megbüntetésének szándéka is kiolvasható az adatokból. Néhány kivételtől eltekintve (ilyen Luxemburg vagy éppen – nagyon alacsony részvétel mellett – Szlovákia), mindenütt visszaestek azok a pártok, amelyek már néhány éve hatalmon vannak. (Kivételnek számít Spanyolország és Görögország is, hiszen itt a kormánypártok győzni tudtak – de ezek a pártok csak néhány hónapja kerültek hatalomra.) A szavazókat nem befolyásolta, hogy a kormánypárt milyen politikai hovatartozású: van közöttük konzervatív (az olasz Forza Italia, vagy a francia UMP) ugyanúgy, mint baloldali (a német SPD, a brit Munkáspárt, vagy éppen a Cseh Szociáldemokrata Párt.) A magyarországi eredmények is az általános tendenciát követik.

Az EU alkotmányos szerződéséről tárgyaló kormányközi konferencia (IGC) tegnapi, külügyminiszteri fordulójának részvevői is csalódottságuknak adtak hangot az alacsony részvétel miatt. Több külügyminiszter is sajnálkozva ismerte el kormányának vereségét, volt olyan, aki egyenesen katasztrófáról beszélt, mint a holland diplomácia vezetője.

Bár a mind a 25 tagországra kiterjedő végeredményekre még várni kell, a Cox által ismertetett előrejelzés szerint a 732 tagú Európai Parlamentben a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) frakciója marad a legnagyobb, 269 mandátummal. A második helyre az Európai Szocialisták Pártja került 199 képviselővel, a harmadikon a liberálisok képviselőcsoportja áll majd 63 képviselővel, majd a Zöldek következnek 42 mandátummal. Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportja 36 mandátummal, az Unió a Nemzetek Európájáért 26 mandátummal, a Demokráciák és a Sokszínűség Európájának képviselőcsoportja 20 mandátummal rendelkezik majd, míg 77 képviselőnél egyelőre nem egyértelmű, hogy milyen frakciót választ.

Ez utóbbira július 20-ig, az új Európai Parlament első üléséig van lehetőség, s addig folyamatos színfalak mögötti alkudozás várható a képviselők, illetve frakciók között. Részben azért, mert a frakcióknál még jelentős változások történhetnek: a franciaországi választásokon nagyon jól szerepelt, centrista UDF vezetője, Francois Bayrou például jelezte, hogy képviselőik valószínűleg kilépnek majd az EPP-ből, s másokkal együtt egy nagy centrista erőt akarnak létrehozni az Európai Parlamentben. Másrészt pedig, mert egyelőre nem világos, milyen koalíció jöhet létre a különböző parlamenti erők között. A legutóbbi, 1999-ben megválasztott Európai Parlamentben a konzervatívok a liberálisokkal kötöttek egyezséget, így lehetett a mandátum első felében néppárti, a másodikban pedig liberális politikus a testület elnöke. Korábban viszont néppárti-szocialista együttműködés volt, s most egyes hírek szerint a liberálisok, a szocialisták, valamint az EPP-t esetleg elhagyó képviselők próbálnak majd valamiféle megállapodásra jutni. De az sem lehetetlen, hogy újra konzervatív-szocialista nagykoalíció köttetik.

Távirati stílusban a legérdekesebbnek számító eredményekről. Magyarországon 38,4 százalékos részvétel mellett az ellenzéki Fidesz nyerte a választásokat, 12 képviselőt küldhet az EP-be. Az MSZP 9, az SDSZ 2 az MDF pedig 1 mandátumhoz jutott.

Csehországban az ellenzéki polgári demokraták és a kommunisták sikerét hozták a választások (9 illetve 6 mandátum), a kormányzó szociáldemokraták katasztrofálisan leszerepeltek, csak az ötödik helyen végeztek, mindössze 2 mandátumhoz jutottak. A részvétel 28,3 százalékos volt.

Lengyelországban a részvétel alig haladta meg a 20 százalékot, itt is az ellenzéki pártok nyertek, a kormányzó baloldal leszerepelt. Előretörtek az euroszkeptikus, kifejezetten unióellenes erők.

Litvániában csak az egyik kormánypárt érte el az 5 százalékos küszöböt, így a kormánykoalíciónak mindössze 2 képviselője lesz.

Lettországban a nacionalista pártok előretörését hozta az EP-választás. Az ellenzékiek 9-ből 6 képviselőt küldhetnek majd az EP-be.

Észtországban elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki szociáldemokraták, a három kormánypártból mindössze egy tudott mandátumot szerezni.

Nagy-Britanniában is az ellenzék győzött: a kormányzó Munkáspárt 22 mandátumot szerzett, a konzervatív toryk viszont 25-öt. Az EU-ellenes Függetlenségi Párt megnégyszerezte az 1999-es választáson elért eredményét.

Németországban a kormányzó szociáldemokraták történelmi vereséget szenvedtek, az ellenzéki kereszténydemokraták (CDU/CSU) 45 százalékot kaptak. Schröder kancellár azt mondta, nem változtat kormánya politikáján.

Franciaországban az ellenzéki szocialisták legyőzték Jacques Chirac államfő Népi Mozgalom Unióját (UMP). A baloldal máris Raffarin kormányfő menesztését kérte az államfőtől.

Olaszországban is alulmaradt Berlusconi kormányfő pártja. A kormánykoalíció többi pártjának eredménye valamelyest kompenzálja a vereséget.

Spanyolországban márciusban még öt százalék előnnyel győztek a szocialisták a parlamenti választásokon, most már csak két százalékot sikerült ráverniük az ellenzéki néppártra.

Ausztriában a legtöbb szavazatot (33,4 százalékot) az ellenzéki szociáldemokraták kapták, de a legnagyobb kormánypárt, az ÖVP is csak egy hajszállal maradt le tőlük.

Dániában a legtöbb mandátumot a szociáldemokraták szerezték. A liberális kormánypártok együtt szereztek annyi mandátumot, mint ők.

Cipruson a sziget megosztói nyertek, az újraegyesítést ellenző kormánypártok együtt megszerezték a szavazatok közel felét.

ĺrországban a jobboldali kormánypárt győzött. Egy mandátumot az IRA pártja, a Sinn Fein is szerzett. (MTI, ORIGO, TASR)

Konszenzushoz közeli állapot a kormányközi konferencián

Luxembourg. Az EU-tagállamok közel kerültek a konszenzushoz az alkotmányos szerződésről dönteni hivatott kormányközi konferencián (IGC) tárgyalt szinte minden kérdésben. Kivételt képeznek a legtöbbet vitatott intézményi ügyek; ezekről az állam- és kormányfőknek a hét második felében esedékes csúcson kell majd dönteniük. Az IGC tegnapi külügyminiszteri szintű fordulójának eredménye a körvonalazódó közmegegyezés. A kulcsfontosságú intézményi kérdések közül a külügyminiszterek nem érintették a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer (a minősített többség) meghatározásának ügyét. Ez az IGC csúcsszintű fordulóján kerül napirendre, az Európai Bizottság majdani létszámának és öszszetételének, illetve az Európai Parlament létszámának a problémájával együtt. Új elemként jelent meg a tegnapi vitában, hogy a lengyel küldöttség felvetette: az alkotmány preambulumában valamilyen formában Istenre vonatkozó utalásnak is meg kellene jelennie. A kezdeményezés némileg váratlan volt, mert az utóbbi időben már csak arról folytak viták, történjen-e említés a szövegben a kereszténységről mint az európai kultúra és civilizáció egyik gyökeréről, de még ez a javaslat is erős ellenállásba ütközik több tagállam részéről. (MTI)