Román szemmel a magyarokról

Bukarest. A Multimedia Political Communication (MPC) megbízásából végeztek Romániában országos felmérést arról, miként vélekednek a románok a szélsőséges politikáról és a társadalmi diszkriminációról. A felmérésből egyebek között az derült ki, hogy a románok a szélsőséges politika fogalmát elsősorban az etnikai kapcsolatokkal, a többség és a nemzeti kisebbség viszonyával hozzák összefüggésbe. Ennek egyik legmeglepőbb jele az, hogy a megkérdezettek szerint a világon leginkább szélsőséges politikát folytató államok közül Irak (17,1 százalék) után Magyarország áll a második helyen (11,7 százalék), az arab államok összességét (11 százalék) megelőzve. A románok nagy többsége szerint a szélsőségesség nem veszélyezteti Románia és szomszédai kapcsolatát. Kivételt Magyarország képez: a megkérdezettek 42 százaléka tart attól, hogy a két ország viszonya az extrémizmus miatt rosszra fordulhat. „Nehéz lenne megmagyarázni, hogy mit keres egy békés közép-európai ország, amely maga is a demokratikus átmenet nehézségeivel küszködik, a terrorizmus által uralt arab országok között. Egy azonban biztos: a szélsőséges Magyarország képzete vitathatatlanul bizonyítja, hogy milyen zűrzavar és kétértelműség jellemzi (a román társadalomban) ennek a fogalomnak az értelmezését” – állapította meg az MPC elemzése. Hasonló módon viszonyul a román közvélemény a romániai magyarokhoz is; a szélsőséges romániai pártok közé kizárólag a Nagy-Románia Pártot (PRM) és az RMDSZ-t sorolják. Ezek fényében nem meglepő, hogy a romániai politikusok közül Corneliu Vadim Tudort, Gheorghe Funart, valamint Tőkés Lászlót és Markó Bélát tartják szélsőségesnek a románok.