Athén/Brüsszel/Washington/Berlin/London/Párizs. A NATO-ban tegnap kialakult krízishelyzet mellett az iraki válság megoldását célzó francia–német terv volt tegnap a világpolitika központi témája. Annak ellenére, hogy a franciák is, meg a németek is cáfolták tegnap, hogy létezne ilyen konkrét terv.
Rendkívüli csúcsot tart az Európai Unió
Csak a sajtóból értesültek róla
Romano Prodi EB-elnök szerint az iraki válság megoldását célzó francia–német terv helyes irányba mutat. Prodi a Corriere della Sera olasz lapnak azt mondta, hogy e tervvel, bár részletei még nem ismeretesek, a világ „olyan front megszilárdulásának lehet tanúja, amellyel elkerülhetővé válik a háború, ugyanakkor szigorúan ellenőrizhetik Szaddám Huszeint, hogy ne válhasson fenyegetéssé az emberiség számára”. Prodival ellentétben a holland külügyminiszter nem tartja sokra a német–francia kezdeményezést. Az úgynevezett terv konkrét tartalma Hága számára nem ismert, sőt Bart Jochems szóvivő szerint Hollandia még abban sem biztos, hogy egyáltalán létezik valamilyen elképzelés. A javaslat egyetlen ismertté vált pontja az ellenőrök számának növelése, aminek azonban Hollandia nem sok értelmét látja – tette hozzá tegnap a szóvivő. Elmondása szerint Jaap de Hoop Scheffer külügyminiszter sajnálatosnak és ostobaságnak tartja, hogy a kezdeményezést a médián keresztül ismertették. A közzététel időpontját ugyancsak szerencsétlenül választották meg. Éppen egy olyan időszakban álltak elő a kezdeményezéssel, amely újabb kiutat kínál az iraki elnök számára, amikor a Szaddám Huszeinre nehezedő nyomást a maximumra kellene fokozni.
Még nincs is kész terv
Míg a politikusokat a francia–német terv alaposan megosztotta, Párizsban is, Berlinben is érezhető volt bizonyos visszatáncolás. Peter Struck német védelmi miniszter a Deutschlandfunk rádióadón közölte: nem felelnek meg a valóságnak azok a jelentések, amelyek szerint ENSZ-kéksisakosokat küldenének Irakba az ország leszerelésének ellenőrzésére. Struck szerint az Irak békés leszerelésére irányuló kezdeményezés még nem kiérlelt, „a tervek még nem jutottak el abba a szakaszba, amikor abszolút konkrét módon, sok részlettel fel lehetne tárni azokat”, s ezért nem tájékoztatták az USA-t. A védelmi miniszter szerint Schröder német kancellár és Chirac francia köztársasági elnök egyeztetése is várható még. Előzőleg a Der Spiegel közölte: értesülése szerint Párizs és Berlin szakemberei az év eleje óta dolgoznak egy terven, amelynek célja: Irak leszerelése háború nélkül. A fegyverellenőrök számát minimum megháromszoroznák, s nemzetközi ENSZ-erő adna nyomatékot az ellenőrző-leszerelő munkának. Előző nap Gerhard Schröder német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök az iraki ellenőrző-szankciós rendszer fenntartásáról, s ha kell, annak megerősítéséről beszélt Berlinben, ahonnan Putyin tegnap Párizsba utazott.
Bagdad nem adott bizonyítékokat
Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetője közölte, hogy nem fedezett fel iraki tömegpusztító fegyverek létére vonatkozó új bizonyítékokat azokban a dokumentumokban, amelyeket hét végi bagdadi látogatása során kapott iraki vezetőktől. Ugyanis az iraki illetékesek a hét végén dokumentumokat adtak át Blixnek a lépfenéről, a VX ideggázról és a ballisztikus rakétákról; megígérték egy bizottság létrehozását a tiltott fegyverzetekkel kapcsolatos összes dokumentum felkutatására, és péntekig ígértek döntést arról, hogy engedélyezik-e amerikai, német és orosz felderítő repülőgépek átrepülését az ország légterében. Blix tegnap azt mondta, hogy személy szerint nem lát újabb bizonyítékokat az iraki dokumentumokban, amelyek mindazonáltal eddig nyitottnak számító kérdésekkel foglalkoznak, és ez üdvözlendő. Blix hangsúlyozta azt is, hogy az ENSZ-ellenőrökkel való iraki együttműködés, nem pedig az ellenőrök száma a döntő annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy a közel-keleti ország rendelkezik-e tömegpusztító fegyverekkel. Ugyanis a francia–német terv kapcsán esett szó arról, hogy megsokszoroznák az ENSZ-ellenőrök számát, munkájuknak ENSZ-kéksisakosok jelenléte és szankciók kilátásba helyezése adna nyomatékot. A kéksisakosok gyakorlatilag évekig ellenőriznék az országot és biztosítanák a leszerelést.
Bíborost küldött Irakba a pápa
A végső reménység missziójának nevezte bagdadi küldetését Roger Etchegaray francia bíboros, aki tegnap II.János Pál pápa levelével utazott Irakba. Etchegaray a La Repubblicának hangsúlyozta: a szentatya célja támogatni minden létező erőfeszítést a béke megőrzéséért. Ezért felszólítja az iraki rendszert, hogy tegyen tanúságot az ENSZ-fegyverellenőreivel való maximális együtt-működésről. Etchegaray már 1986-ban, az iraki-iráni háború kellős közepén találkozott Szaddám Huszeinnel. Akkor a pápa megbízásából látogatta meg a háborúzó feleket, és a római katolikus egyház szolidaritását tolmácsolta mindkét ország hadifoglyainak.
Emberi pajzsok
Már 400 külföldi érkezett Irakba, hogy a felhívásnak eleget téve eleven emberi pajzsként védelmezze az ottani polgári létesítményeket. Ezt a felhívást közzétevő Antiimperialista Koordináció közölte. A csoport bécsi közleménye szerint 100-100 amerikai, illetve brit állampolgár is van a felhívásra jelentkezők között. Ausztriából mintegy 30-40 fő vállalkozott a feladatra. Az élő pajzzsal kapcsolatos nemzetközi kampány kezdeményezője, Ken Nicols O,Keefe öbölháborús veterán felszólította az embereket, hogy ezrével utazzanak Irakba, és élő pajzsként védelmezzék az ottani civil létesítményeket. Az egykori amerikai tengerészgyalogos bűnösnek nevezte idősebb és ifjabb George Bush háborúit.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.