Putyin: Moszkva nem ellenzi a közeledést az EU-hoz

"Soha nem elleneztük a közeledést az EU-hoz, mi magunk is szeretnénk közeledni hozzá" - mondta Putyin, hozzátéve: az a kérdés, hogy ez milyen feltételekkel történik.

"A problémákat nem az Oroszországi Föderáció védekező és válaszlépései okozzák, hanem az, hogy partnereink nem tartják szükségesnek idejében, nyíltan, tárgyszerűen és szakmai alapossággal megvitatni mindazokat a kockázatokat, amelyek az orosz és a többi tagállam gazdasága számára felmerülnek a szabadkereskedelmi övezet normáinak alkalmazása következtében" - hangsúlyozta. 

Megjegyezte, hogy Oroszország kész részt venni az egyes FÁK-tagországok által az EU-val aláírt dokumentumok és a FÁK-joganyag összehangolásának munkájában, habár ez "nem egyszerű feladat". Bírálta Moldovát, amiért nem hajlandó megvitatni Oroszországgal, hogy milyen következményekkel jár az EU-val aláírt társulási megállapodás kétoldalú gazdasági kapcsolataikra. Azt javasoltak Chisinaunak, hogy 2015 év végéig rendezze ezeket a kérdéseket az EU, Ukrajna és Oroszország között megkötött megállapodáshoz hasonló módon. Ez utóbbiban az EU és Kijev vállalta, hogy 2016 elejéig nem alkalmazzák a társulási megállapodás gazdasági részét.

Putyin meghívta a FÁK vezetőit a második világháborús győzelem napjának 70. évfordulója alkalmából jövőre rendezendő moszkvai ünnepségekre. Almazbek Atambajev kirgiz elnök kijelentette: azok az államok, amelyek lemondanak FÁK-tagságukról, elsősorban maguknak ártanak. Idén Ukrajna fontolgatta, hogy kilép a FÁK-ból, de úgy tűnik, hogy egyelőre halogatja a döntést, korábban pedig Grúzia hagyta el a szervezetet.

Ukrajna minszki nagykövetével képviselteti magát a csúcson, Petro Porosenko elnök tüntetőleg távolmaradt, így akarván tudtára adni a tagállamoknak neheztelését, amiért szó nélkül tudomásul vették a Krím félsziget orosz bekebelezését.

A kirgiz elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jövő évi kazah elnökség "új impulzust adhat" a FÁK-nak. Leszögezte, hogy országa síkraszáll a szervezet továbbfejlesztése mellett, és szívesen vállalná a FÁK-elnökséget 2016-ban. 

Szerzs Szargszján örmény elnök úgy vélte, hogy a FÁK különös szerepet játszik a béke és stabilitás biztosításában a politikai helyzet világszerte tapasztalható kiéleződésének időszakában. Iszlam Karimov üzbég elnök bírálta az ukrán elnök döntését, hogy nem vesz részt a minszki csúcstalálkozón, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna hivatalosan nem hagyta el a szervezetet.

Gurbanguly Berdimukhammedow türkmén elnök szerint "a FÁK potenciálját a térségbeli biztonsági egyensúly megőrzésére kell felhasználni". Arra szólította fel a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki hatékony politikai konzultációs mechanizmusokat a biztonsági kérdések kezelésére.

Mihail Jezsel, Ukrajna minszki nagykövete a kelet-ukrajnai helyzettel kapcsolatos ukrán álláspontot ismertette. Felszólította a részt vevő államokat, vessék latba minden befolyásukat, és tegyenek maximális erőfeszítéseket a minszki megállapodások valamennyi pontja, ezen belül a tűzszünet betartása érdekében.

A FÁK vezetői több megállapodást írtak alá, egyebek között a biztonsági, kulturális és oktatási együttműködésről. Elhatározták, hogy közösen fognak fellépni az illegális bevándorlással és az emberkereskedelemmel szemben a 2015-2019 közötti időszakban. 

Aljakszandr Lukasenka, a FÁK jelenlegi elnökségét betöltő Fehéroroszország államfője bejelentette, hogy a FÁK következő csúcstalálkozóját 2015 szeptemberében-októberében, később pontosítandó időpontban a soron következő elnök, Kazahsztán fővárosában, Asztanában tartják.