Az ukrajnai orosz támadás leállítása csak abban az esetében lehetséges, ha Kijev felhagy a katonai műveletekkel és teljesíti Moszkva követeléseit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök azokon a telefonbeszélgetéseken, amelyeket vasárnap francia, valamint török hivatali partnerével folytatott.
Putyin: Kijevnek a támadás leállításához teljesítenie kell Moszkva összes követelését
Putyinnak az Emmanuel Macron francia, és a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott tárgyalásáról a Kreml tájékoztatást adott ki.
Eszerint Putyin az Erdogannal folytatott eszmecsere során azt állította, hogy az általa „különleges műveletnek” nevezett háború, az előzetes tervek szerint halad. Azt hangoztatta, hogy az orosz haderő mindent megtesz a lakosság életének megóvása és biztonsága érdekében, és hogy „célzott csapásokat kizárólag a katonai infrastruktúra ellen hajt végre”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel szemben élesen kirajzolódik a Donyec-medencét továbbra is tűz alatt tartó nacionalista és neonáci alakulatok különös kegyetlensége. Ezek – mint mondta – az ukrajnai városokban élő pajzsként használják fel a helyi lakosokat, beleértve a „gyakorlatilag túszul ejtett” külföldieket.
Putyin tájékoztatta Macront a zaporizzsjai nukleáris erőműnél péntekre virradóra történt incidensről, amelyet az ukrán radikálisok által megrendezett, és egy diverzánscsoport által elkövetett „provokációnak” nevezett. Az „ukrán radikálisok cinikus propagandakampányát” tette felelőssé amiatt, hogy a történtekért megpróbálták az orosz erőket hibáztatni.
Az orosz vezető szerint az orosz erők az ukrán őrséggel és személyzettel közösen biztosítják az atomerőmű normális működését. Mint mondta, a háttérsugárzás a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAü) adatai szerint is normális.
„Az erőmű fizikai és nukleáris biztonsága megbízhatóan védelem alatt áll” – mondta Putyin a közlemény szerint, hozzátéve, hogy ugyanez áll a csernobili létesítményre is atomerőműre.
„Mindez azért történik, hogy kizárjuk annak lehetőségét, hogy ukrán neonácik vagy terroristák katasztrofális következményekkel járó provokációkat szervezzenek” – hangoztatta Putyin.
A zaporizzsjai atomerőmű elfoglalását az orosz katonai szóvivő egyébként még hétfőn bejelentette.
A polgári lakosság kimenekítésének problémájával kapcsolatban Putyin azt javasolta a francia elnöknek, hogy humanitárius kérdésekben tárgyaljon Kijevvel, amely szerinte sem Mariupolnál, sem Volnovahánál nem tarja magát az orosz fél által – szerinte – tiszteletben tartott, előzetesen elért fegyvernyugvási megállapodáshoz.
Putyin mindkét tárgyaláson kifejezte Oroszország készségét az Ukrajnával és más országokkal való tárgyalásra a konfliktus rendezése érdekében. Ugyanakkor óvott a tárgyalási folyamat elhúzására irányuló kísérletektől, amelyeket az ukrán haderő átcsoportosulás használnak fel. Hangsúlyozta tárgyalópartnereinek, hogy az orosz előrenyomulás felfüggesztése csak akkor lehetséges, ha Kijev leállítja a katonai műveleteket és eleget tesz Oroszország követeléseinek.
Erdogannal tárgyalva az orosz elnök kifejezte reményét, hogy az ukrán fél a tárgyalások következő, hétfőre tervezett fordulója „konstruktívabb megközelítést tanúsít majd, teljes mértékben figyelembe véve a kialakuló realitásokat”.
Putyin és Erdogan megállapodott abban, hogy országaik diplomáciai és katonai vonalon folytatják a kapcsolattartást. Az orosz elnök megerősítette az orosz fél készségét arra, hogy minden szükséges segítséget megadjon a török állampolgároknak a hadműveleti területek biztonságos elhagyásához.
A két vezető hangsúlyozta szándékát a kölcsönösen előnyös orosz-török kereskedelmi és gazdasági együttműködés folytatására.
Erdogan a Kreml közleménye szerint bírálta a Nyugaton az orosz kultúra és képviselői elleni heves és erősödő „diszkriminációs kampányt”.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.