Politikai merénylet Párizsban

ÖSSZEFOGLALÓ

A holttestekre hajnali 2 óra előtt bukkantak rá az 1983-ban alapított kurd intézet területén, amely a Lafayette utcában található. Az első feltételezések szerint a török állampolgársággal rendelkező áldozatokat kivégezték, de még vizsgálják a tragédia pontos körülményeit. Az áldozatok feltehetőleg ismerték támadóikat, akiket maguk engedtek be abba a helyiségbe, ahol a brutális gyilkosság történt. A hír hallatán az intézet előtt tegnap a párizsi kurd közösség 200–300 tagja tüntetett. Manuel Walls francia belügyminiszter tűrhetetlennek nevezte a történteket.

A központ munkatársa szerint a történtek mögött politikai indíték áll, s elmondta, az egyik áldozat, Sakine Cansiz a Törökországban fegyveres harcot is folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) alapító tagja volt. A két másik nő állítólag látogatóként érkezett az intézetbe. „Nincs kétségem afelől, hogy a történtek mögött politikai indíték áll” – tette hozzá az ügyben megszólaló.

A Kurdisztáni Munkáspárt, amelyet több nemzetközi szervezet és nyugati ország terrorszervezetnek tekint, 28 éve harcol a török fennhatóság ellen. Az összecsapásokban eddig több mint 40 ezren haltak már meg.

A török kormánypárt tegnap közölte: a kurd szeparatisták belső vitája állhat a párizsi merénylet mögött. Huseyn Celik, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szóvivője hozzátette: „Ez kísérlet lehet arra, hogy megszakítsák a kormány és a börtönbüntetését töltő Abdullah Öcalan vezette PKK közötti kapcsolatot. Belső harcnak tűnik, láttunk már ilyen típusú incidenseket. Lehetnek olyanok, akik ki akarják siklatni ezt a folyamatot. Nagyon óvatosnak kell lennünk.”

A PKK is közleményt adott ki, s a török államon belül rejtőzködő sötét erők számlájára írta a merényletet: „E támadások Imrali (Öcalan börtönszigete) és a török kormány kapcsolatfelvétele ellen irányulnak.”

A török sajtó szerint a hatóságok már megállapodtak Öcalannal a három évtizede tartó kurd felkelés lezárásáról, a PKK fegyverletételéről, amelyért cserébe a kurdok alkotmányos garanciákat kapnának nemzeti kisebbségi érdekeik érvényesítésére. (MTI, TASR, ú)