Oroszország a NATO-t bírálta (napi összefoglaló)

Az orosz védelmi minisztérium konzultációra hazarendelte főképviselőjét a NATO brüsszeli központjából, mivel az atlanti szervezet úgy döntött,  hogy az ukrajnai események miatt felfüggesztenek minden gyakorlati, polgári és katonai együttműködést Oroszországgal. Ezt az orosz tárca helyettes vezetője jelentette be csütörtökön Moszkvában. Anatolij Antonov hozzátette: nem látnak lehetőséget arra, hogy a NATO-val a szokásos módon folytassák az együttműködést. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének külügyminiszterei keddi döntésüket azzal indokolták, hogy Oroszország bekebelezte a Krím félsziget.

    A NASA csütörtökön bejelentette, hogy felfüggesztett minden kapcsolatot az orosz űrkutatási ügynökséggel, a Roszkoszmosszal. A napokban Finnország és Japán is lemondott több, Oroszországgal tervezett találkozót. Lettország az ukrajnai fejlemények miatt közelgő látogatásának elhalasztására kérte csütörtökön Kirill orosz ortodox egyházfőt.

    Ukrajna viszont szorosabb együttműködésre törekszik a NATO-val, tizenhat magas rangú katonatiszttel vesz részt a most zajló bulgáriai NATO-hadgyakorlaton. A március 21-én kezdődött Saber Guardian (Oltalmazó Kard) elnevezésű hadgyakorlaton hat NATO-tagállam és hat partnerország mintegy hétszáz katonája vesz részt. Bár a gyakorlatot már 2013-ban eltervezték, a megrendezése most különösen aktuálissá vált, miután a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Moszkva általi annektálása élesen szembefordította egymással Oroszországot és a nyugati hatalmakat. A hadgyakorlat helyszíne mindössze néhány száz kilométerre van a fekete-tengeri félszigettől.

    Moszkva mindenesetre az Észak-atlanti Szervetre próbálja hárítani a felelősséget. Az orosz külügyminiszter ugyanis kijelentette: sokkal inkább a NATO katonai jelenlétének az Ukrajnával szomszédos országokban tervezett növelése adhat okot aggodalomra, mint az ukrán határ közelében végrehajtott orosz hadgyakorlatok. Kazah kollégájával, Erlan Idriszovval folytatott moszkvai tárgyalásai után Szergej Lavrov arra szólította fel a NATO-t, hogy adjon választ katonai egységeinek a kelet-európai országokban tervezett vezényléséről. Az orosz diplomácia vezetője az Oroszország és a NATO együttműködését új alapokra helyező, 2002-ben elfogadott Római Nyilatkozatra és az Oroszország-NATO Tanács alapokmányára hivatkozott, amely nem engedi meg a NATO-erők állandó jelenlétét a kelet-európai országokban.

    Lavrov leszögezte: Oroszország a montreux-i egyezmény szigorú betartása mellett áll ki, amely korlátozza a hadihajók tartózkodását a Fekete-tengeren, a régió országai számára. Nehezményezte, hogy "az utóbbi időben az amerikai hadihajók néhányszor meghosszabbították tartózkodásukat, miközben a hosszabbítás nem mindig maradt a montreux-i egyezmény keretei között".

    Oroszország egyébként kikérte magának, ahogyan a krími eseményeket minősítik Nyugaton. Az orosz külügyminisztérium behívatta csütörtökön a német nagykövetet, hogy kifejezze nemtetszését Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter hétfői kijelentése miatt. A tárcavezető ugyanis a csehszlovákiai Szudéta-vidék II. világháború előtti, náci elcsatolásához hasonlította a Krím Oroszországba olvasztását. Az orosz külügyminisztérium egyúttal örömmel vette tudomásul, hogy Merkel és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter azonnal elhatárolódott Schäuble kijelentésétől.

     Egy másik történelmi hasonlat látott napvilágot ezen a napon  Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter részéről, aki Észak-Ciprushoz hasonlította az Ukrajnától elszakadt Krím jövőjét. Nyomatékosította, hogy Oroszország - amennyiben nem vonul ki a Krímből - súlyos következményekre számíthat.

    Csütörtökön újabb hírek utaltak vissza arra, mi is történt a kijevi hatalomváltást megelőző hetekben. Az UNIAN hírügynökséget az ukrán főügyészség sajtószolgálata Oleh Mahnickij főügyészre hivatkozva arról tájékoztatta, hogy Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő személyesen adott parancsot arra február 20-án, hogy a biztonsági erők nyissanak tüzet a kijevi tüntetőkre. E forrás szerint Janukovics saját hivatalán, a belügyminisztériumon és a nemzetbiztonsági szolgálaton (SZBU) keresztül adott ilyen utasítást. A nyomozás során fény derült arra, hogy tüntetőkre a Berkut nevű belügyi rohamegység fegyveresei lőttek az Ukrajna szálloda tetejéről.

     Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetője ugyanakkor sajtótájékoztatóján azt mondta: "Van alapunk feltételezni, hogy az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) munkatársai részt vettek azoknak az úgynevezett terrorellenes műveleteknek a kitervelésében és végrehajtásában, amelyeket a kijevi Függetlenség terén hatalomváltást követelő tüntetők ellen követtek el februárban". Kijelentette, hogy az orosz titkosszolgálat 26 munkatársa vett részt közvetlenül a tömeggyilkosságokban. Nalivajcsenko közölte, hogy az azóta feloszlatott Berkut belügyi alakulat tagjai mellett az SZBU alá tartozó Alfa különleges egység tagjai is részt vettek a tüntetők elleni támadásokban.

    Moszkva visszautasította az SZBU állításait.

     Őrizetbe vették a feloszlatott ukrán különleges belügyi egység, a Berkut 12 tagját, akiknek a gyanú szerint közük volt a február 20-i kijevi orvlövésztámadáshoz - közölte csütörtökön az ukrán Szabadság Rádióval a főügyészség szóvivője.