Nő a feszültség a klímakonferencián, egyelőre nem sikerült kompromisszumot kötni

Az azerbajdzsáni COP29-elnökség közölte, hogy szombat délután közzétesz egy végleges kompromisszumos javaslatot, majd azt az esti órákban a plenáris ülésen nyújtja be jóváhagyásra. 

A vitás kérdések központjában az áll, hogy mennyivel kellene növelni a fejlődő országokba irányuló pénzügyi támogatásokat, és ezt ki finanszírozza. 

A tárgyalófelek egész szombatra virradó éjjel dolgoztak az újabb kompromisszumos javaslaton, és napközben ismét összeültek, de az afrikai és a kis szigetországok az újabb felajánlásokat is elutasították. A Kis Szigetállamok Szövetségének (Alliance of Small Island States) képviselői végül el is hagyták a tárgyalótermet.

„A jelenlegi megállapodás számunkra elfogadhatatlan. Beszélnünk kell a többi fejlődő országgal, és el kell döntenünk, hogy mit tegyünk” – mondta Evans Njewa, a Legkevésbé Fejlett Országok nevű csoport elnöke. 

Susana Mohamed kolumbiai környezetvédelmi miniszter pedig csalódottságának és elégedetlenségének adott hangot az újabb ajánlattal kapcsolatban. 

A pénteken született utolsó hivatalos tervezet 2035-ig évi 250 milliárd dollárt ígért, ami több mint kétszerese a 15 évvel ezelőtt kitűzött 100 milliárd dolláros célnak, de messze elmarad a szakértők szerint szükséges évi több mint 1000 milliárd dollártól. Az AP hírügynökség értesülése szerint a szombaton megvitatott tervezet 300 milliárd dollárról szólt. 

A fejlődő országok delegációinak szombaton haza kell térnie. Mohamed Adow, a klímaváltozással foglalkozó Power Shift Africa agytröszt munkatársa szerint emiatt nagy a kockázata annak, hogy végül olyan kompromisszumba kell belemenniük, amely nem elegendő a klímaváltozás elleni küzdelemre. 

Cedric Schuster, a Kis Szigetállamok Szövetsége szamoai elnöke közleményben kérte a COP29 elnökségét, hogy hallgassa meg érveiket, miután – mint fogalmazott – „nem voltak részesei annak a vitának, amelyből ezek a kiegyensúlyozatlan szövegek születtek”. 

A 2015-ös párizsi tárgyalásokon elért megállapodás értelmében a gazdag országok kötelesek segíteni a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országokat. 

A fejlődő országok 1300 milliárd dollárt kérnek az aszályokhoz, az árvizekhez, a tengerek emelkedéséhez és a szélsőséges hőséghez való alkalmazkodás elősegítésére, a szélsőséges időjárás okozta károk megtérítésére, valamint a tiszta energiára való átállásra. 

„Nem fogjuk hagyni, hogy a legkiszolgáltatottabbakat, különösen a kis szigetországokat becsapja az a néhány új, gazdag, fosszilis energiahordozókkal rendelkező ország, amelyek sajnos ebben a szakaszban az azerbajdzsáni elnökség támogatását élvezik” – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter konkrét országok megnevezése nélkül. 

Európa „vállalni akarja felelősségét, de olyan ígéreteket kell tennie, amelyeket be is tud tartani” – tette hozzá Baerbock. 

A klímaaktivisták szombaton is folytatták tiltakozásukat a COP29 helyszínén ambiciózusabb pénzügyi megállapodást követelve, és azt sürgetve, hogy az országok fokozatosan hagyjanak fel a bolygót felmelegítő fosszilis energiahordozók használatával.