Washington. A holokauszt túlélőinek gyors és méltányos kárpótlásra sürgeti az amerikai igazságügyi tárcát New York város tanácsa a magyar zsidók elkobzott javait Németországba szállító úgynevezett aranyvonat ügyében.
New York a magyar holokauszt-túlélőkért
Az aranyvonat ügyében a múlt ősszel az amerikai kongresszus több demokrata párti tagja is bírálta az igazságügyi tárca halogató taktikáját John Ashcroft igazságügyi miniszternek írt levelükben. Képtelenségnek nevezték, hogy az amerikai kormány ne úgy járjon el, mint amit a nemzetközi közösségtől elvár. Az aranyvonatról eltűnt javak ügyében 2001 májusában indítottak pert a panaszosok, a holokauszt Amerikában elő magyar túlélői, illetve örököseik egy miami bíróságán. A németek által 1944 végén Budapestről nyugat felé indított szerelvényen a haláltáborokba hajtott magyar zsidóságtól elkobzott vagyontárgyak voltak. A dokumentumok szerint 20 tehervagon zsúfolásig meg volt rakva arany- és ezüstrudakkal, ékszerekkel, drágakövekkel teli ládákkal, perzsaszőnyeggel, több száz nagy értékű festménnyel, műtárgyakkal. Bill Clinton amerikai elnök 1998-ban tényfeltáró bizottságot hozott létre, amely kétévi kutatómunka után közzétett jelentésében megállapította: az amerikai katonai hatóságok nem tulajdonítottak kellő fontosságot annak, hogy a vagyontárgyak viszszakerüljenek jogos tulajdonosaikhoz.
A miami bíróságon benyújtott kereset elsődleges követelése az, hogy ismerjék el a jogtalanságot és adjanak számot arról, mi történt a javakkal. A követelés pénzbeli kártérítési igényt is tartalmaz. A perirat szerint a magyar aranyvonat rakományának korabeli értéke mintegy 200 millió dollárra volt tehető, ami ma legkevesebb tízszer akkora értéknek, vagyis kétmilliárd dollárnak felel meg.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.