Nem várható tömeges választási csalás Ukrajnában

Kijev. A holnapi ukrajnai voksoláson, amellyel egy időben sor kerül az önkormányzati választásokra is, a 450 honatya felét 33 politikai párt és tömörülés országos pártlistáin, felét egyéni választókerületekben választják meg.

A különböző közvélemény-kutatások szerint hat-hét pártnak van esélye elérni a 4 százalékos parlamenti küszöböt, ebből négyen valamenynyi felmérés szerint biztosak lehetnek ebben. A Viktor Juscsenko volt kormányfő vezette, jobbközép pártokat magában foglaló Mi Ukrajnánk választási koalícióra a megkérdezettek 21-33 százaléka adná le voksát. Második az Ukrajnai Kommunista Párt (KPU), amely a szavazatok 12-21 százalékát kapná. A Viktor Medvedcsuk befolyásos politikus és üzletember vezette Ukrajnai Egyesült Szociáldemokrata Pártot (SZDPUO) a megkérdezettek 6-10 százaléka támogatta, míg az elnököt támaszát alkotó centrista pártokat tömörítő, Volodimir Litvin, az elnöki hivatal feje vezette Egységes Ukrajnáért koalíció 5-9 százalékos támogatásra számíthat.

A választáson induló pártok külpolitikai programja – a jobb- illetve balszélen elhelyezkedő, gyakorlatilag esélytelen szélsőséges erőket leszámítva –kiegyensúlyozottnak tekinthető. Bár az alkotmány szerint az ország külpolitikáját az államfő határozza meg, a parlament összetétele befolyással lehet erre az irányvonalra. Egyes politológusok előrejelzése szerint az új parlament várhatóan erőteljesebben támogatja elődjénél az ország euroatlanti integrációját.

Választási programjaikat a pártok elsősorban szociális problémák körül csoportosítják: a Mi Ukrajnánk és az Egységes Ukrajnáért gazdasági fellendülést, a szociáldemokraták új munkahelyeket, ingyenes orvosi ellátást, a kommunisták szocialista átalakítást, korrupció elleni küzdelmet ígérnek.

Ukrajnában – a parlamenti pártokkal való konzultáció után – az államfő jelöli ki a kormányfőt, akinek személyét és kormányprogramját a törvényhozásnak jóvá kell hagynia. A választások tétje így nem közvetlenül a kormányzati felelősség megszerzése egy vagy több politikai erő számára, hanem inkább egy olyan törvényhozás létrehozása, amely képes lesz a reformok törvényi hátterének megteremtésére.

Több ellenzéki vezető, így Olekszandr Moroz, az Ukrajnai Szocialista Párt és Petro Szimonenko, a KPU első embere szerint Leonyid Kucsma elnök oly módon kívánja befolyásolni a választások kimenetelét, hogy az új összetételű parlament segítségével növelhesse befolyását (a 2000. évi, intézményi átalakulásokat célzó népszavazás támogatta alkotmánymódosítások megszavaztatásával), valamint az alaptörvény olyan módosításával, amely révén harmadszor is betöltheti az elnöki tisztséget. Ezt a törekvést látszik igazolni, hogy az új választási törvény ellen ötször emelt vétót az elnök, és hogy a választási kampány során sok szabálytalanságot tapasztaltak – ezeket az EBESZ megfigyelőin kívül Madeleine Albright, az amerikai Nemzetközi Demokratikus Intézet (NDI) igazgatója, volt külügyminiszter is kifogásolta.

A megfigyelők által legtöbbet emlegetett szabálytalanság a „választás kimenetelének hivatali úton való befolyásolása” és a választási folyamat résztvevőinek egyenlőtlen médiaszereplése. Anyagilag független sajtó híján a választók gyakorlatilag aligha kaphatnak objektív tájékoztatást a választási folyamatról: az állami média az Egységes Ukrajnáért, a magánkézben lévő sajtóorgánumok pedig az adott tulajdonos szája íze szerint nyújtanak tájékoztatást. Az esetleges választási csalásokkal kapcsolatban megoszlanak a vélemények: egyes politológusok szerint tömeges csalás nem várható, mások pedig úgy vélik, hogy az Egységes Ukrajnáért akár 4-5 százalékkal is növelheti szavazatainak számát csalárd eszközökkel.

A voksolás tisztaságára közel ezer külföldi megfigyelő ügyel majd.