Nem bíznak a sikerben, de tárgyalnak

M1A1 Abrams harckocsikkal tartottak tegnap gyakorlatot az amerikaiak Kuvaitban(Reuters-felvétel) Bár a Fehér Ház szóvivője szerdán este azt közölte, hogy az amerikai– brit–spanyol határozattervezet elfogadásához már csak egy szavazat hiányzik, a brit kormányfő arra a meggyőződésre jutott, hogy új biztonsági tanácsi határozat elfogadásának nagyon kicsi a valószínűsége. Ezt megerősítette Jack Straw brit külügyminiszter is, aki súlyos bírálattal illette a francia kormányt annak „megfontolatlan vétófenyegetése” miatt. Iain Duncan Smith, a tory árnyékkormány miniszterelnök-jelöltje a kormányfővel tartott megbeszélés után azt mondta: Tony Blair az új határozat elfogadásának csekély esélyéért azt a francia álláspontot teszi felelőssé, amely szerint „Párizs gyakorlatilag mindent meg fog vétózni, ami a BT elé kerül”. Blair úgy véli, a francia és a hasonló orosz álláspont miatt a BT-tag el nem kötelezett országok nehezen tudnak dönteni, arra hivatkozva, hogy úgyis vétóba ütközne bármilyen határozat. Smith szerint ebben a helyzetben megnőtt a katonai akció esélye. Ugyanakkor londoni és amerikai kormányforrások is azt közölték, hogy a BT-határozatról Nagy-Britannia és meg az USA is hajlandó a mai nap folyamán, sőt ha kell, a hét végén is folytatni a Biztonsági Tanácsban a konzultációkat. London egy másik vasat is tart a tűzben: úgynevezett ENSZ-en kívüli, „nemzeti” ultimátumot készül Irakhoz intézni.

ELUTASĺTJÁK AZ ULTIMÁTUMOT

A brit kormány szerdán állította öszsze hat fő követelésből álló, a hivatalos London által teszteknek nevezett cselekvési listáját Irak számára, amelynek célja az, hogy megmutassa, hajlandó-e végre az együttműködésre az iraki elnök a nemzetközi közösséggel. Ezt a követeléscsomagot azonban a brit kormány az első magyarázatok szerint a BT előtt fekvő hivatalos határozati tervezet kiegészítésének szánta. Az első reagálások nem valami biztatóak. Kína, a BT állandó tagja „tudomásul vette az arra irányuló brit javaslatokat, hogy az ENSZ-ben megoldást találjanak az iraki válságra, de megerősíti: Peking nem óhajt új biztonsági tanácsi határozatot. Ezt tegnap közölte a kínai külügyi szóvivő. Párizs jelezte, hogy elutasítja az új brit tervezetet. A francia külügyminiszter szerint a brit határozati javaslat szem elől téveszti a probléma lényegét. Nem arról van szó, hogy pár nap haladékot adjunk Iraknak, mielőtt erő alkalmazásához folyamodunk, hanem arról, hogy haladást érjünk el békés leszerelés terén az ENSZ-ellenőrök által kijelölt úton – hangoztatta Dominique de Villepin. Moszkvában Jurij Fedotov orosz külügyminiszter-helyettes közölte: tanulmányozzák Nagy-Britannia javaslatát. Nyilvánvalónak nevezte ugyanakkor, hogy a követelések „teljesítéséhez bizonyos időre van szükség”. Emlékeztetett rá, hogy Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőrző missziójának vezetője néhány hónapban határozta meg azt az időt, amely alatt meg lehet oldani a most javasolt ,tesztek némelyikével bizonyos mértékben átfedésben lévő kulcsfontosságú leszerelés feladatokat. Oroszország elvi álláspontja azonban nem változott: ellenez minden olyan, ultimátumjellegű határozatot, amely automatikusan utat nyit a háború előtt.

BAGDAD NYEREGBEN VAN

Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter is elutasította tegnap a brit javaslatot. Szabri újságíróknak azt mondta, a brit kompromisszum egy, a BT-tagok többsége által már elvetett, agresszív tervet próbál kozmetikázott formában elfogadtatni. Szerinte a BT nem megosztott, mert Londonon és Washingtonon kívül minden tagja elutasítja a háborús politikát. Bagdadi diplomáciai források pedig azt jelentették, hogy Irak ma jelentést készül előterjeszteni a Biztonsági Tanácsban azokról az anthraxkészletekről, amelyeket még 1991-ben meg kellett semmisítenie. Néhány napon belül a VX ideggáz-készletekről tart beszámolót. A múlt héten a Blix-jelentés is kifogásolta, hogy e két témakörben Bagdad nem tudott kielégítő magyarázatokkal szolgálni.

ANKARA BEKEMÉNYĺT?

Álláspontját megkeményítve a török vezetés további biztosítékokat akar a háború utáni Irak helyzetére vonatkozólag, mielőtt engedélyezi, hogy az amerikai csapatok támadásra felsorakozzanak a török–iraki határ mentén. Újabb bonyodalmat okozva a török vezetés azt is elutasítja, hogy a Pentagon ankarai parlamenti jóváhagyás nélkül használhassa a török légteret. Erről a The Washington Post számolt be tegnap. Annak ellenére, hogy az amerikai hadvezetés máshol felgyorsította az előkészületeket, Törökország vezetői nem sietnek azzal, hogy megszervezzék az új parlamenti szavazást az amerikai katonaság elhelyezéséről és a légtérhasználatról. Biztosak ugyanis abban, hogy az USA nem vág bele a háborúba Törökország nélkül, hiszen a támadás kockázatosabb lenne, tovább tartana, és több áldozattal is járna. Amerikai tisztségviselők figyelmeztetnek arra, hogy ha Törökország nem ajánl fel teljes együttműködést, mielőtt Bush elnök elrendeli a támadást, azt kockáztatja, hogy elveszíti az USA által felkínált több milliárd dolláros segélyt, és megkárosítaná a kapcsolatait egy kulcsfontosságú szövetségesével.

TITKOS TÁRGYALÁSOK IRAKI KATONÁKKAL

Az USA titokban tárgyalásokat folytat iraki katonai vezetőkkel arról, hogy adják meg magukat. Washington reméli, hogy több iraki hadegység nem fog harcolni, ha katonai beavatkozásra kerül sor. A CNN hírtelevízió szerint az amerikaiak nem a védelmi minisztériumon keresztül vették fel a kapcsolatot az irakiakkal, hanem a washingtoni kormány más szervein keresztül. A külügyminisztérium egyik szóvivője mindazonáltal a Reuters hírügynökségnek cáfolta a hírt, úgy vélekedve, hogy a jelen helyzetben nincs értelme megadásról beszélni. A CNN úgy tudja, az iraki katonaság több egysége kész a megadásra. Az információkat azonban a legnagyobb titokban tartják, nehogy Szaddám Huszein iraki vezető megpróbáljon lecsapni a rendszeréhez hűtlen katonákra. Donald Rumsfeld védelmi miniszter egy keddi sajtóértekezleten maga is utalt arra, az iraki hadsereggel magánjellegű érintkezésekre került sor arról, hogy háború esetén hogyan tudnának minél kíméletesebbek lenni.

MEGSZÁLLÓ KATONÁK

Erick Shinseki tábornok, az amerikai szárazföldi erők vezérkari főnöke megismételte az amerikai védelmi miniszter által vitatott becslését, amely szerint a háború után több százezer megszálló katonára lesz szükség Irakban. A tábornok február 25-én ugyancsak a kongresszusban hasonló számot jelölt meg. Donald Rumsfeld védelmi miniszter erre azt mondta, hogy Shinseki messze túlbecsülte a szükséges létszámot. A miniszter szerint nem is tűnik logikusnak, hogy legalább annyi katona kelljen a konfliktus után, mint amennyi a háború megvívásához. Shinseki nyugodtan vállalhatja a vitát Rumsfelddel, hiszen júniusban nyugalomba vonul. Ő irányította Boszniában a stabilizáló erőket (SFOR).

Katonai források szerint az amerikai haditengerészet rövidesen mintegy tucat, Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel felfegyverzett csatahajót átirányít a Földközi-tengerről a Vörös-tengerre. A haditengerészet úgy tervezte, hogy ezek a hajók a Földközi-tengerről mérnek csapást Észak-Irakra a manőverező robotrepülőgépekkel, amelyek Dél-Törökország felett haladva érnék el célpontjaikat. De Ankara magatartása miatt a hadihajókat a Szuezi-csatornán át a Vörös-tengerre vezénylik, ahonnan a robotrepülőgépek Szaúd-Arábia légterén át mérnének csapásokat Irakra háború esetén. (TASR, MTI)