Moszkva tájékoztatta Washingtont, hogy nincsenek agresszív tervei Ukrajnával szemben

„Az amerikai félhez intézett azon felhívásaink ellenére, hogy fejezze be a dezinformáció terjesztését mind a tömegtájékoztatási eszközökben, mind az európai partnerekkel történő kapcsolattartásban, ebben nem történt változás” – nyilatkozott.

Patrusev ennek okát abban látta, hogy Washington Moszkva állítólagos agresszív terveire hivatkozva újabb szankciókat kíván bevezetni Oroszország ellen és fegyvert szállítana Ukrajnának. Az orosz tisztségviselő szerint az ukrán határ közelében nincsenek indokolatlan orosz csapatmozgások és nem tervezett gyakorlatok. Hozzátette, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a NATO és Ukrajna csapatainak mozgását a határai közelében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a brazil hivatali partnerével Carlos Alberto Francával közösen megtartott moszkvai sajtótájékoztatón sérelmezte, hogy a NATO „jelentős alegységeket és haditechnikát” dob át az orosz határok közelébe, Ukrajnában, a Donyec-medencében pedig erőket és erőket vontak össze „egyre nagyobb számú nyugati kiképző támogatása mellett”.

Lavrov szerint a nyugati országok évek óta „oroszellenes lépésekre provokálják” Kijevet, amely „katonai kalandokra ragadtathatja magát”.  Kifejezte reményét, hogy „a jelenlegi kijevi rezsim nem követi Szaakasvili útját”.

Az orosz diplomácia vezetője Miheil Szaakasvili georgiai elnökre utalt, aki 2008-ban kísérletet tett rá, hogy katonai erővel hódítsa vissza a szakadár Dél-Oszétiát. A konfliktusba Moszkva beavatkozott a georgiai kormányerőkkel szemben, majd elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Ezt rajta kívül csak Nicaragua, Venezuela, Vanuatu és Nauru tette meg. A két köztársaságot Georgia továbbra is saját területének tekinti.