Merkel szaunázott, amikor megnyílt a fal

MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Angela Merkel a barátnőjével szaunázott, amikor a keletnémet kommunisták bejelentették a berlini fal megnyitását. Az akkori nyugatnémet kancellár, Helmut Kohl Varsóban volt. A német újraegyesítés kancellárjaként számon tartott, most 84 éves Kohlt a lengyel elnöki palotában tartott állami banketten érte az átkelők megnyitásának híre, amit Günther Schabowski, a keletnémet kommunista párt tájékoztatáspolitikai titkára jelentett be a tévében. Kohl értesült arról is, hogy berliniek tízezrei indultak a határátkelőkhöz. Legszívesebben azonnal Nyugat-Berlinbe indult volna, de nem azok az idők jártak, hogy egy nyugatnémet kormánygép csak úgy átrepülhetett volna az NDK légterén. Kohl másnap, Svédországon keresztül tért haza, Hamburgból amerikai katonai gép vitte Nyugat-Berlinbe, ahol elmondta történelmi beszédét. Másnap visszatért Varsóba, aláírni a lengyel–német megbékélési nyilatkozatot.

„Ha egyszer leomlik, osztrigát eszünk”

A ma hivatalban lévő Angela Merkelnek a történelmi napon nagyobb szerencséje volt. Az NDK-ban felnőtt, akkor 35 éves Merkel a kelet-berlini tudományos akadémia fizikusa volt. A televízióban látta Schabowski bejelentését. Rögtön felhívta édesanyját, és annyit mondott, figyelje az eseményeket, mert valami történni fog. Visszaemlékezett arra is, hogy a család – bár nemigen hitt benne – megfogadta: ha a fal egyszer leomlik, elmennek Nyugat-Berlin egyik leghíresebb útján, a Kurfürstendammon lévő Kempinski Hotelbe, ahol osztrigát esznek majd. Most elismerte, hogy erre végül nem került sor.

Az első nyugati sör

A Schabowski-bejelentés délután még nem hozta különösen lázba, este hatkor barátnőjével – mint minden csütörtökön – egy kelet-berlini szaunába ment. Amikor 9-kor eljött onnan, már látta, hogy az emberek özönlenek Nyugat-Berlinbe, és csatlakozott a tömeghez. Nyugat-Berlinből Hamburgban élő nagynénjét akarta felhívni, de nem volt nyugati pénze. Ezután teljesen ismeretlen emberekkel ünnepelt együtt, majd egy nyugat-berlini család lakásán kötött ki, ahonnan telefonálhatott. De „fegyelmezett ember lévén”, másnap korán kellett munkába állnia. Éjszaka fél kettő körül ért haza, miután megitta első nyugat-berlini sörét, egy dobozos sört, és különösebb emléket nem hagyott benne. November 10-én délután testvérével, Irenével azonban visszatértek és végigsétáltak a Kurfürstendammon.

Igazán történelmi nap

November 9. nemcsak az öröm napja, hanem a német történelemből fakadó felelősség napja is – emelte ki Angela Merkel tegnap a Berlinben a fal történetével foglalkozó központi emlékhely megnyitóján.

„Nincs még egy olyan nap, amelyben ennyira összesűrűsödik a huszadik századi német történelem. 1918-ban II. Vilmos lemondásával ezen a napon ért véget a német császárság története és az első világháború négy rettenetes éve. 1923-ban Adolf Hitler ezen a napon próbálta megdönteni a weimari köztársaságot, 1938-ban pedig éppen november 9., a kristályéjszaka néven elhíresült zsidóellenes pogromsorozat adta meg a felütést a holokausztban kiteljesedő civilizációs töréshez” – mondta Merkel. 1938-ban november 9. a szégyen és a gyalázat napja volt, 61 évvel később viszont a boldogság és az öröm napja lett – emelte ki. A fal ledöntésének az az üzenete, hogy „jóra fordíthatjuk a dolgokat”, az évfordulón azonban „nemcsak örömöt érzek, hanem felelősséget” – mondta a kancellár.