Menekülnek a külföldiek Bagdadból

Sok iraki kurd család is menekül a háború elől, tegnap több százan indultak az iráni határ felé Reuters-felvéte „Ha az ellenség nagyszabású háborút indít, tisztában kell lennie azzal, hogy a csata köztünk a világ minden táján zajlani fog, égen, földön és vízen” – közölte Szaddám Huszein főtisztjeivel. Az iraki elnök a háborúra való felkészülés keretében már vasárnap – az Azori szigeten megrendezett hármas csúcstalálkozó hírére – négy védelmi körzetre osztotta az országot.

Az amerikai alelnök szerint a szövetségesek katonáit felszabadítókként fogják üdvözölni Irakban. Dick Cheney szerint „Szaddám Huszein diktatúrájának napjai a BT döntésétől függetlenül meg vannak számlálva”.

AMERIKA ÖT FŐ CÉLJA

Az alelnök több vázolta Washington öt legfontosabb célkitűzését: „Le kell szerelni minden helyi erőt, amely ellenáll az USA és szövetségesei katonáinak. Meg kell dönteni az iraki elnök hatalmát. Meg kell semmisíteni minden Irakban fellelhető tömegpusztító fegyvert. Meg kell óvni Irak és a térség minden országának területi integritását. Végül olyan kormányra kell bízni az ország irányítását, amelyben minden iraki népcsoport képviselteti magát” – mondta Cheney. Szaddám jövőjéről a következőt mondta a riportereknek: „Roppant fontos számunkra, hogy mi lesz az iraki diktátor sorsa. Terveink szerint elfogjuk, hacsak a támadások során nem hal meg, illetve addigra nem öli meg őt saját népe.

KOMOLY KOCKÁZATOK

Az e hétre valószínűsített iraki fegyveres beavatkozás előtt a brit haderő teljes személyi állományának hozzávetőleg a negyede, mintegy 45 ezer fős expedíciós kontingens vonult fel a Perzsa-öbölben, közte az utóbbi két évtized legnagyobb brit haditengerészeti csoportosítása.

A parancsnokok szerint is komoly kockázatokat hordoz az Irak leszerelésére és Szaddám hatalmának megdöntésére kidolgozott katonai terv, mivel a szövetségesek most az 1991-es öbölháborút megvívó haderőnek csak harmadát vonultatták fel. A vezető londoni napilap, a The Times elemzése szerint az amerikai expedíciós haderő 225 ezer, a brit 45 ezer főt számlál, de háború esetén összesen is csak kevesebb mint 120 ezer katona indulna neki az iraki határnak, köztük 15 ezer brit; a többiek feladata az igen hosszú utánpótlási vonalak fenntartása lesz. Bagdad 560 kilométerre fekszik a kuvaiti határtól. A most összevont páncélos erőt sem lehet összehasonlítani az 1991-essel. A brit hadsereg 120 Challenger 2-es harckocsija a szövetségesek teljes páncélos erejének harmada. A 4. amerikai gépesített gyalogos hadosztály harckocsijainak mára már Törökország déli határán kellene lenniük, de mivel a török parlament még nem adott engedélyt telepítésükre, az egész hadosztályt, tankjaival együtt, ki kellett venni a csatarendből.

A LÉGI FÖLÉNYBEN BĺZNAK

A katonai tervezők abban bíznak, hogy az elsöprő légi fölény és a szövetségesek haditechnikája ellensúlyozza a felsorakoztatott expedíciós erő kis létszámát. Elismerik ugyanakkor, hogy a haditerv nem nélkülözi a „szerencsejáték-elemeket” sem, és részben az iraki lakosságtól várt támogatásra épít. A The Daily Telegraph értesülése szerint a szövetséges hadvezetés abban is bízik, hogy a hírszerzési adatok az iraki hadsereg kezdődő szétesését mutatják. A vezető konzervatív londoni napilapnak egy magas rangú brit védelmi minisztériumi forrás azt mondta: az utóbbi egy hónapban a Bagdadot védő hadosztályok katonáinak 10-15 százaléka dezertált. A szövetséges légierő szeptember óta gyakorlatilag megsemmisítette az iraki légvédelmet.

Idősebb Bush figyelmeztette a fiát

London. A nemzetközi támogatás nélküli iraki háború ellen érvelt idősebb George Bush volt amerikai elnök, a jelenlegi elnök apja. Idősebb Bush volt az elnök az Öböl-háború idején, de akkor az ENSZ támogatta a katonai akciót. Id. Bush szerint az Irak ellen tervezett katonai akció tönkretenné az esélyt a közel-keleti békére, ha nincs mögötte nemzetközi egyetértés. „Ha az USA nem tartotta volna tiszteletben az ENSZ akaratát 1991-ben, az arab–izraeli kapcsolatokban nem lett volna a rövid ideig megfigyelhető virágzás közel egy évtizede” – utalt tapasztalataira a korábbi amerikai elnök a massachusettsi Tufts egyetemen elmondott beszédében. A Times Online brit internetes lap szerint az exelnök ugyan nem személy szerint fiához intézte szavait, ám az üzenet címzettje egyértelmű. Id. Bush figyelmeztette a fiát arra is, hogy ne hagyja eluralkodni magán a haragot, és azt tanácsolta neki, hidalja át az USA, Franciaország és Németország közötti szakadékot. (origo)