Megszelídült az eredeti néppárti javaslat

Brüsszel. A jelenleg legerősebb európai „pártcsalád”, az Európai Néppárt (EPP) kétnapos brüsszeli kongresszusán a csütörtök éjszakába nyúló pontosítás végén arra szólították fel „mindazokat, akik politikai tisztséget szándékoznak betölteni az EU intézményeiben, hogy tárják föl az egykori kommunista államokban folytatott szakmai és politikai tevékenységüket, és tartózkodjanak európai tisztségek vállalásától, ha részei voltak elnyomó kommunista erőszakszervezeteknek, vagy emberiségellenes bűncselekményekben vállaltak részt”. A tervezet eredetileg a volt kommunista vezetőkre terjedt volna ki, és felhívta volna az Európai Parlament többi frakcióját, illetve az EU más intézményeit, hogy az ilyeneket zárják ki magukból. Az EPP-határozat szerzői most úgy vélik, hogy a morális elvárás fontosabb, mint a többi intézménynek szóló javaslat lett volna. Ennek jegyében a módosított szöveg erkölcsileg még keményebben elítéli a kommunista önkényuralmat, és felszólítja az EU-t annak hivatalos, nemzetközi elítélésére. Szájer József (Fidesz) társszerzőségével a határozat európai kutató- és dokumentumközpont létesítését, illetve a kommunizmus áldozatai európai emlékmúzeumának felállítását, valamint emléknapjuk bevezetését javasolja. Túl ezen, a kommunizmus jogsértéseit független szakértői bizottság is összegezné, amely független bíróságnak készítene jelentést. Szájer a Népszabadságnak elmondta: az általa javasolt három pontot elfogadták, sőt meg is erősítették. A kongresszuson részt vevő EPP-alelnök Orbán Viktor sajtóértekezletén azt mondta, hogy „az eddigi legőszintébb kelet-nyugati megbeszélés folyt a kongresszuson, mert ők csak most szembesülnek” a problémával. Hozzátette: „Vannak a határozatban olyan mondatok, hogy ha azokat én olvasnám föl, akkor otthon szélsőjobboldali radikálisnak minősülnék.”

A kongresszuson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. Az RMDSZ annak idején az első magyar pártként került be az EPP-be, amely tegnap külön határozatban nyilvánította ki: „határozottan támogatja az RMDSZ-t, mind helyhatósági, mind pedig parlamenti szintű erős képviseletre való törekvésében”. Markó szerint a kisebbségvédelem Európában nehézkesen nyer teret, az autonómia enyhén szólva nincs még ott az európai küszöbön – állapította meg.

Az uniós konzervatív pártszövetség biztosra veszi, hogy a nyári választások után ismét a legnagyobb frakciót adja az Európai Parlamentben (EP). Ha tényleg így lesz, akkor ragaszkodni fog ahhoz, hogy az Európai Bizottság (EB) új elnöke jobboldali legyen. Prodi mandátuma november végén jár le, de egyes feltevések szerint az olasz politikus korábban lemond, és hazamegy, hogy ismét az itáliai baloldal élére álljon. A néppárti bejelentés nyomán ismét felerősödtek a spekulációk: ki lesz az új Mr. Európa? A döntés bonyolult állam- és pártközi egyeztetéseken dől el, amelyek még el sem kezdődtek.