Megkötötték a politikai megállapodást az EU-Japán szabadkereskedelmi egyezményről

A dokumentumot - amely még nem a végleges kereskedelmi szerződés - Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, illetve Abe Sindzó japán kormányfő írta alá.

A főbb vitás kérdésekre sikerült megoldást találniuk a feleknek, kivéve néhány területet, például a beruházásvédelmet, azonban bizonyos technikai részletekről még megegyezésre kell jutniuk, ami akár hónapokig is eltarthat. Az Európai Bizottság az év végéig szeretné tető alá hozni a végleges egyezményt, a tárgyalók ezért az elfogadott szövegre építve folytatják a munkát.

Brüsszeli tájékoztatás szerint a megállapodás "eltörli az uniós vállalkozások által fizetett vámok többségét, amelyek évente mintegy egymilliárd euróra rúgnak, megnyitja a japán piacot a legfontosabb mezőgazdasági exporttermékek előtt és új üzleti lehetőségeket teremt számos ágazatban".

Az ülést követő közös sajtóértekezleten Juncker kijelentette: az egyezség hatásai jelentősen túlmutatnak a szabadkereskedelmen. "E megállapodás révén az EU és Japán a legmagasabb szintű szabványok mellett kötelezik el magukat olyan területeken, mint a munkajog, a biztonság, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem. Azt az erős üzenetet közvetítjük a világ felé, hogy kiállunk a nyílt és tisztességes kereskedelem mellett. Úgy véljük, hogy a protekcionizmus nem jelent védelmet" - mondta.

"Az elzárkózás a világtól nem jó az üzleti világnak, a világgazdaságnak és a munkásoknak sem" - szögezte le a bizottság elnöke.

Tusk kijelentette, a Brexit kapcsán hallani lehetett olyan nyilatkozatokat, amelyek szerint az unión kívül könnyebb kereskedelmi megállapodásokat kötni, de "ma bebizonyítottuk, hogy ez nem igaz".

"Miközben néhányan azt mondják, hogy visszatér az elszigeteltség és a dezintegráció kora, mi megmutattuk, hogy nem ez a helyzet. A világnak nem kell száz évet visszamennie az időben" - fogalmazott Tusk, hozzátéve, hogy az EU-t és Japán összekötik a közös értékek, a liberális demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság.

A tervezett megállapodásban esetenként hosszú átmeneti időszakokat hagynak, de mások mellett eltörlik a japán vámokat a bor és számos sajt tekintetében, lehetővé teszik, hogy az EU jelentősen növelje a marha- és a sertéshús exportját, illetve biztosítják, hogy több mint 200 úgynevezett uniós földrajzi árujelző ugyanolyan szintű oltalomban részesüljön majd Japánban, mint Európában. Megnyitják majd a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, ugyanakkor átmeneti időszakok alkalmazásával védik az unió érzékeny gazdasági ágazatait, például az autóipart.

A bizottság közleménye szerint ez lesz EU eddigi legfontosabb kétoldalú kereskedelmi megállapodása, amely ráadásul először foglal magában kötelezettségvállalást a párizsi klímaszerződés iránt.

Japánban és az unió 28 tagállamában közel 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU.

A 2013 tavaszán kezdődött maratoni egyeztetések keretében már 18 tárgyalási fordulót tartottak.

Szakemberek szerint a szerződés szimbolikus jelentőséggel is bír, minthogy a protekcionista kereskedelempolitikát folytató Donald Trump amerikai elnök kivonta az Egyesült Államokat a Csendes-óceáni Partnerség nevű kereskedelmi megállapodásból (TTP), illetve szembehelyezkedett az EU-val tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménnyel (TTIP).