Medgyessy katonai ajánlatcsomagja

Budapest. Három elemből álló katonai ajánlatcsomaggal érkezik ma Franciaországból Medgyessy Péter miniszterelnök Washingtonba, ahol pénteken fogadja őt George Bush elnök. A Népszabadság információi szerint, ha kell, Magyarország kis létszámú harcoló alakulatot is felajánl a NATO-nak.

A rövid franciaországi út után Amerikába látogató kormányfő először is arról biztosítja ottani tárgyalópartnereit, hogy Magyarország örömmel venne részt az európai gyors reagálású hadtest felállításában. Ez 2006-tól működne, és a honvédelmi tárca vezetése a katonákkal egyetértésben úgy véli, hogy az ebben való részvétel segítené a magyar hadsereg reformját, fejlesztését is. Nem került le a napirendről, és Magyarország továbbra is vállalja a NATO számára egy egészségügyi kontingens felállítását, illetve ha kell, annak „bevetését”. A legkényesebb terület: Magyarországtól is elvárnák, hogy szükség esetén harcoló alakulattal is segítsen egy-egy komolyabb NATO-akciót, hiszen például a nem NATO-tag Románia fegyveres csapatot is állomásoztat Afganisztánban. A politikai és katonai vezetés most is azon a véleményen van, hogy nincs mód egy egész zászlóalj (körülbelül 400 ember) hadszíntérre való küldésére, ám a lap forrásai nem zárták ki: ha a NATO a fenti felajánlásokkal nem elégszik meg, szó lehet arról, hogy egy szakasznyi (25-30 fő) felfegyverzett katona vegyen részt konkrét harci feladatok teljesítésében – azaz küldetésük nemcsak katonai objektumok őrzésére, vagy bizonyos műszaki teendők ellátására szorítkozna. A Népszabadság értesülése szerint Medgyessy Péter amerikai tárgyalásain nem kerül napirendre semmilyen formában az F–16-os repülőgépek vétele, s ennek a látogatás előkészítésekor hangot is adtak a magyar diplomaták.

Az amerikai lapokban megjelent bírálatok nyomán kialakult vitában állást foglalt Fodor Lajos vezérkari főnök is. Szerinte a magyar katonák képességeik és a nemzetközi feladatokban végrehajtott teljesítményük alapján jelest érdemelnek. A honvédség eszközállománya és a NATO-vállalások teljesítése viszont az elégtelenhez közelít. A vezérezredes szerint az 1999-es csatlakozáskor tett felajánlások túlságosan ambiciózusak voltak, a valóságosnál erősebbnek képzelték a hadsereget a döntéshozók, s a költségvetésből is több pénzt reméltek. Azzal kapcsolatban, hogy a honvédség részt vesz-e valamilyen formában afganisztáni vagy egy esetleges iraki akcióban, Fodor közölte: ha politikai döntés születik erről, akkor a katonák készek a feladat teljesítésére.